Az oldódás miért fizikai változás?





Nem jönnek létre új kötések, csupán a szilárd só ionjaira disszociál, melyeket hidrátburok vesz körül. Az oldódás fizikai változás, az anyag kémiai tulajdonságai nem változnak meg, (csak fizikai, pl. halmazállapota) kémiai reagensként ugyanúgy viselkedhet.
Az oldódás járhat hőfelszabadulással (exoterm), és hőelnyelődéssel (endoterm). Ezek is fizikai változások, termokémia bővebben foglalkozik velük.





Valóban kémiai folyamat csak középiskolában helytelenül tanítják: ugyanis az oldás során megváltozik az alkotók kémiai környezete.
Példádban ráadásul a réz vizes oldatban [hexaakva-réz(II)]2+ komplex kationt képez, mert koordinációs szféráját teljesen feltölti:
Cu2+ + 6 H2O <--> [Cu(H2O)6]2+















#1-es vagyok, köszönöm #2-es, ma is tanultam valami újat!
És ezek szerint nem csak szilárd anyagok, hanem gázok oldódása is lehet kémiai folyamat, amikor reakcióba lépnek az oldószerrel, pl. CO2 oldódása vízben. Apoláris tulajdonsága miatt nem kéne, hogy oldódjon, de kémiai reakció játszódik le.





Nos, szerintem a fázisváltozások alapvetően fizikai változásnak minősülnek.
Ha egy szilárd anyag oldódik egy folyadékban, akkor a szilárd fázis megszűnik. Az oldódás és a kicsapódás is fázisváltozás.
Ez lehet egy alapja a "fizikai változás" minősítésnek.
Persze sokféle oldódás esetén történnek fontos kémiai változások is, de nem minden esetben.
Például egy olvadt alapfémbe oldódó szilárd ötvöződarab esetén általánosan kémiai változás nincs.
De mondjuk egy fém savban oldódása esetén egyértelműen van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!