Hogy kell elképzelni azt, hogy a tranzisztor erősít?
Próbálom megérteni a tranzisztort, de egy valami nem jön át. Úgy képzelem el mint egy kapcsoltót, ami akkor van bekapcsolt állásban, ha a bázis kap áramot. Értem, hogy a bázisáram függvénye az áteresztés nagysága. Miért mondják, hogy erősít? Nem tud több kifolyni az emitteren mint ami befolyik a kollektoron. Mit jelent az erősítés?
Köszönöm.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Értem, de azt nem tudom felfogni, hogy mégis honnan születik áram? Látszólag a semmiből :D de ez nyilván lehetetlen. Úgy tűnik számomra, hogy:
kollektor 10 "egységnyi" áram
bázis 1 "egységnyi" áram
erősítési tényező 50
akkor ez 500 egységnyi áram lesz ami kijön. Hogy jöhet ez létre?
Bocs a konyhanyelvért.
...probald elkepzelni hogy az elembol taplalkozik a kollektor aram tehat nincs energia termeles...
az egyen aramot atalakitja a bejovo jel szerint a kollektor kor igy a kijovo aram hasonlo de nagyitott jelet mutatna muszerekkel...
hogy belul mi zajlik ahhoz tovabbi tudomanyos magyarazatot kell tisztazni...a felvezeteshez erteni kell a kiindulo technikat az elektron cso mukodeset ...ott is ugyanaz a modszer de ott gaz csoben elektron nyalabok szallitjak a jeleket.mig a felvezetoknel lyukak es elektronok ..tovabbi elv hidraulikus szemleltetes lenne...sikerult segitenem?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
A bázisáramot erősíti!
Ha nincs bázisáram, akkor (nagyjából) nincs kimeneti áram sem.
Ha van valamekkora bázisáram, ahhoz tartozik egy adott kimeneti áram, ami sokkal nagyobb a bázisáramnál.
Ha nagyobb bázisáram van, ahhoz nagyobb kimeneti áram tartozik, ha kisebb, akkor a kimeneti áram is kisebb.
Az arány általában nemlineáris.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
Csak magyarázó célzatú, csúnya hasonlattal: úgy képzeld el, mint egy csapot, amit kis energiával lehet nyitni-zárni, de nagy energiát tud átengedni.
Mondjuk egy gátőrnek azt mondják, hogy óránként 10 percre nyissa ki a zsilipet, hogy kiengedjen egy tóból vizet. A zsilip csapját fél kézzel lehet óránként nyitni és zárni, viszont hatalmas energiával fog a víz szakaszosan folyni. Tulajdonképpen a zsilip "felerősíti" a gátőr kezének az erejét, ugyanolyan ütemben tör ki a víz, mint ahogy a gátőr tekeri a csapot, de ez nem azt jelenti, hogy a semmiből csinál energiát, hanem egy nagy energiájú forrást irányít, kapcsol kis energiával.
Igazából jelerősítésről van szó, tehát egy "gyenge" jelben lévő információt visszük át (vagy ültetjük rá) egy erősebb forrásból jövő jelre.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!