El tudná valaki részletesen magyarázni, hogy pl: bolygókon a jég, hogyan szublimálódik?

Bizonyos légnyomás alatt a víznek nincs folyékony halmazállapota. 0 fok felett egyből gőzzé válik.

A Földön a széndioxid viselkedik hasonlóan, szárazjégből egyből gáznemű széndioxid lesz, de nagyobb nyomás alatt simán lehetne folyékony széndioxid is.

Folyékony halmazállapot csak légköri nyomás alatt tud létezni. Vákuumban még a szilárd anyagok is lassan, -nagyon lassan- gázzá szublimálódnak.

Minél nagyobb a légnyomás, annál tágabb hőmérsékletek között tudnak az egyes anyagok folyékony állapotban maradni.

A Himaláján pl. kuktában kell főznie a hegymászóknak, mert szabadon kinyitott fazékban már 50-60 fokon elforr a víz, nem elég meleg, hogy pl. krumplit főzzenek.

1 bar nyomáson 100 fokon forr a víz, 0.06 bar-on kb. 10 fokon, 3 baron kb. 150 fokon.

Otthon ha a kuktában forralsz vizet az simán elérheti a 150 fokot, mégis folyékony marad.

A minimális mennyiségű jég az úton földi légnyomás alatt is egyből szublimál gázzá, a víz olyan anyag, ami minél melegebb, annál kisebb a térfogata (szemben a legtöbb anyaggal, amik hő hatására kitágulnak).

Amikor az úton lévő zuzmarát napfény és meleg levegő éri, akkor marsi körülményekhez hasonlóan egyből elpárolog, a folyékony állapot kikerülésével, mert egyszerűen annyira kevés jég, ráadásul nagy területen szétterülve, hogy nem tud folyékony cseppekké formálódni.