Ha egy földgömb labda kint lenne az űrben, rászállnánk úgy mint a Földre akkor milyen színű lenne rajta az égbolt, meddig lehetne rajta ellátni?

> Erről van szó

Ez ha jól látom, szivacsból van.

> Úgy állunk rá hogy nagyba lenne ez a labda

Ha felnagyítjuk a dolgokat, akkor máshogy működnek. Pl. ha felnagyítunk egy hangyát elefánt méretűre, akkor nem bírná el a lába a saját súlyát, ripityára törne. Mert a tömeg köbösen, a láb átmérője meg csak négyzetesen változik. Ha 1000-szeres hosszra nagyítjuk a hangyát, a tömege milliárdszor annyi lenne, a lába viszont csak milliószor vastagabb. A szivacsgömbbel sincs ez máshogy. A kérdés, hogy a tömegét, vagy a méretét nagyítjuk-e akkorára, mint a Föld. Ha a tömegét, akkor jóval nagyobb lenne, aztán elkezdene összenyomódni. Ha az átmérőjét nagyítjuk Föld méretűre, akkor is összenyomódna, csak úgy sokkal kisebb lenne a tömege, mint a Földnek, aminek jelentősége van a légkör lehetséges vastagsága szempontjából. Persze kérdés, hogy eltekintünk-e attól, hogy a szivacsnak más az anyaga, sűrűsége, szilárdsága, mint a Földnek.

> milyen színű lenne rajta az égbolt

Attól függ, hogy milyen a légkör összetétele. Olyan, mint jelenleg? Mert jelenleg magának a labdának nincs légköre. Ha nincs légkör, akkor nincs, ami szórja a fényt, az égbolt éjjel-nappal fekete lenne, nyilván a csillagokkal, égitestekkel együtt. Kb. mintha a Holdon állnál. Persze ha csinálunk neki légkört, akkor a légkör összetételétől függ az égbolt színe. Ha olyan lenne a légköre, mint a Földé, akkor nagyjából ugyanolyan lenne az ég színe is.

> Milyen színű lenne rajta a talaj?

Ha felnagyítjuk, attól még sem az anyaga, sem a színe nem fog megváltozni. Már ha tényleg csak nagyításról van szó. Földkéreg, kőzet ugyanúgy nem lenne rajta, mint ahogy most sem, hiszen szivacsból van. Attól, hogy nagy, ugyanúgy egy festékréteg lenne a talpad alatt, olyan színű, amilyen színű a festék az adott helyen.

Nem érted.

TE kitaláltál valamit, egy szivacslabda nagyban, oké. De minden, amit kérdezel róla, olyan dolog, ami NEM derül ki abból, hogy szivacslabda.

Nem derül ki, hogy honnan, miylen légkör venné körül, miből származna az esetleg rákerülő talaj, lenne-e víztartalma a légkörnek...Semmi nem derül ki.

És pont ezek a hiányzó dolgok adnák meg a válaszokat az ég, a talaj színére, a látótávolságra stb.

Nem lehet rá válaszolni.

Ez egy nagyon-nagyon elrontott kérdés, nagyon-nagyon átgondolatlan alapokon.

És ezért a válasz csak rossz lehet rá, alaptalan találgatás.

> Kb. meddig lehetne róla ellátni mondjuk pl.az Északi sarkról?

Ez nem függ a „bolygó” anyagától, összetételétől, kizárólag a méretétől, ez geometriai természetű kérdés. Ha a szivacsgömb akkora, mint a Föld, akkor ugyanolyan messze lehet ellátni. (Ha leszámítjuk a légkör különbsége közötti eltérésekből származó bizonyos jelenségeket, mint pl. a köd.)