Hová esnek a levált rakétafokozatok?

Az első nagyjából jól mondja, de:

Nem hal meg senki Oroszországban és Kínában, mert ritkán lakott területekre irányítjá.

És: Nem "trend", hogy leszállítják a rakétafokozatot, ezt egyenlőre kevesen csinálják.

Harmadszor: Vannak olyan rakétafokozatok, amelyek Föld körüli pályán maradnak, és igen, zavarnak. Ezt hívják űrszemétnek. Hatásukat a Gravitáció című filmben láthatod, igaz erősen eltúlozva és fizikailag sem egészen hitelesen.

Ma már nem oda esik ahova sikerül, hanem megtervezik a pályát annak is és eleve úgy indítják el, és persze visszaesik az óceánba, vagy más lakatlan területre, csakhogy eleve megcélozva érkezik oda. Ez az űrszemét probléma felismerése és követése óta már szabályok szerint megy.

Ma már nem lehet űrszemetelni, az a múlt és csak ami régről maradt, az a tényleges űrszemét. A visszatérő rakétafokozatokat és lejárt műholdakat ráadásul úgy célozzák a visszatérési pályájukkal, hogy még nem csak lakott területre se menjen, hanem még a hajó és repülőgép útvonalakat is elkerülik. Ez nem kis tervezést is jelent az indítás és pályaszámítások terén és a legkedveltebb az óceán, pont a nagy kiterjedése miatt.

Első változat szerint egyből visszatérnek az óceánba.

Amelyek nagyon magasra kerülnek, azok keringhetnek egy ideig a Föld körül, de az is tervezett pályán van és visszaesnek azok is, csak később. Így az sem űrszemét, csak késleltetett a visszatérése.

Van még egy további lehetőség is, amikor nagyon nagy magasságba kerülnek rakétafokozatok és a megmaradt hajtóanyaggal kifelé irányítják a Föld körzetéből és Nap körüli pályára kerül, így nem zavar senkit. Előbb-utóbb a Nap fogja bevonzani.

Kicsit tényleg túlzás, hogy trend lenne a modern újrahasználható és állva leszálló rakétafokozat, de talán megelőlegezve a jövőbeli elterjedését még mondhatjuk annak. Vagy inkább a jövőbeli trendnek, mert bár rendszeresítve használják, csak teljesen új fejlesztés.

/Műholdakat is úgy tervezik, hogy hagynak benne a visszatérő pályára álláshoz elegendő üzemanyagot, és a légkörbe lépve elégnek./

"Kicsit tényleg túlzás, hogy trend lenne a modern újrahasználható és állva leszálló rakétafokozat, de talán megelőlegezve a jövőbeli elterjedését még mondhatjuk a"

Nem feltétel a függőlegesen leszállóra kell itt csak gondolni. A RocketLab egy helikopterrel kapja el az ejtőernyővel leérkező rakétát. A ULA a Roskosmos az ESA és a kínaiak is dolgoznak a saját újrafelhasználható rakétáikon. A SpaceX már megoldotta, a RocketLab megoldása idén debütál, a Blue Origin kis szuborbitális rakétájánál szintén megoldotta, a komolyabb rakétájuk meg kb két év múlva debütál. A kilövésenkénti költségek leszorítása érdekében szinte mindent újra kell hasznosítani, különben lemaradnak a privát megbízásokról, meg az állami meg katonai megbízásoknál is egyre komolyabb szerepet játszik az ár.

Arra meg hogy hova pottyannak a gyorsító fokozatok, csak rá kell guglizni, a mai napig házakra, rizsföldekre pottyannak a kínai rakéták, az oroszoknál ritkábban de ott is elég gyakran kötnek ki lakott területen. Azt hogy egy rakétát milyen irányban lőnek ki az a cél pálya függvénye, nem pedig annak hogy mi van alatta. A gyorsító rakéták is teljesen irányítatlanul válnak le és csapódnak be. Rá lehet guglizni tömérdek kép, videó, cikk van róla. Meg ami probléma a rakomány borítás ami szintén elég nagy darab és szimplán visszahullik.

Az STS üzemanyagtartája is zuhant már rá egy texasi farmra.

Valóban előfordul, hogy lakott terület közelében ér földet, de nagyon kicsi az esélye, hogy valaki meghaljon. Kínában sem általános, de valóban többször is előfordult.

Azért elgondolkodtató, hogy a talpra visszaszálló rakétafokozatnál sem az esetleges nyakon dobott nép védelme vagy a szemetelés elkerülése a cél, hanem az újrahasználat révén a spórolás.

Mindegy, két legyet egy csapásra.

Megjegyzés: RocketLab nem a rakétafokozatot, csak az orrkúpot kapja el helikopterrel. A SpaceX erre hálóval szerelt hajót használ. És a nagy különbség a RocketLab és SpaceX között, hogy a SpaceX már demonstrálta is élesben, hogy működik a dolog, a helikopteres elkapást valódi kilövésnél még nem használták.

Miért hazudsz előző?

[link]

#7: Győzd le a veled született parasztságot és korrigálj a stílusodon.

Magadból indulsz ki, ugye, te hazudni jársz ide.

Amikor a SpaceX már kint evezett a hajóval az első orrkúp-elkapási kísérletekhez, akkor jelent meg a Rocket Lab első híre, koncepció-videója a helikopteres elkapásról (aug. eleje), az első hírekben a kettő dolog össze volt kötve, gondolom tévesen. Később láttam a komplett booster-elkapás témát is, de ez még az orrkúpnál is durvább teória, nem kerestem vissza külön az orrkúp témára.

Marha jól mutat CGI-n. Csak ez nem tény, hanem álom.

Tény csak az, hogy ezt is tervezik.

Tévedni tévedhetek, elismerem.

De hazugnak elém állva merjél nevezni, amikor megkaphatod érte a megérdemelt jutalmad.

#9: Igen, hasonló ejtőernyős elkapás már történt. Tényleg viszonylag kicsi ez a booster, de azért nem ugyanaz, na. Legyen meg az első, derüljön ki, hogy üzembiztos.

Egyértelműen nagyobb kockázata van, mint egy hajóhálós elkapásnak.

Lássuk élőben. Én várom, sikerüljön, nem csak a SpaceX-nek szurkolok.