Mi az oka, hogy viszonylag sok a lapos szárazföld, és kevés a heyges vidék? Eléf szerencsétlenek vagyunk nem?

"Mi az oka, hogy viszonylag sok a lapos szárazföld, és kevés a heyges vidék?"

Az, hogy ma már jóval kevésbé aktív geológiailag a bolygó, mint mondjuk egy-két milliárd évvel ezelőtt, lassabban képződnek hegységek, hegyláncok, az időjárás viszont ugyanolyan ütemben erodálja őket laposabbá, síkabbá.

"Eléf szerencsétlenek vagyunk nem?"

Nem feltétlenül. A hegyek megfogják az erős légáramlatokat, így védelmezik a szárazföld belsejét a ciklonoktól és hasonlóktól. Sík terepen viszont könnyebb terményeket termelni. Valamit valamiért. Lehetnénk sokkal szerencsétlenebb helyzetben is, bár nem tűnne fel, mert akkor meg az lenne a megszokott, az etalon amihez viszonyítunk.

"Azért is kérdezem, mert a hegyeken lévő erdőket általában nem írtják úgy, mint a sík terepen lévőket."

Mert hegyoldalban nehezebb szántani, terményt termelni, öntözni, begyűjteni, és a terménynek kellemes klíma és kellő napfénymennyiség is gyorsan romlik a magasság emelkedésével.

"viszonylag sok a lapos szárazföld, és kevés a heyges vidék"

Mármint úgy általában a Földön? A bolygó a gravitációjánál fogva alapból a sima gömbfelületre törekszik, a hegység-képződés valamilyen speciális körülmény során indul meg (gyűrődés, alábukás, vulkanizmus, stb.) Ahol ilyen körülmény nincs, ott leginkább sík a kéreg felső része (többé-kevésbé).

A másik az üledék lerakódás, ami a széles völgyeket, mélyedéseket lassan egyenletesen feltölti. Ez lehet vízből vagy légkörből származó üledék (ezért ásnak lefelé a régészek, ahogy régebbi leleteket keresnek.) Ez igaz a tengerfenékre is, nem csak a szárazföldekre.

"a hegyeken lévő erdőket általában nem írtják úgy, mint a sík terepen lévőket"

Igen, mert ott általában nincs megfelelő termőtalaj a gazdálkodáshoz és nehezebb is lenne művelni, nagyobb infrastruktúrát kiépíteni hozzá, stb. (Nem lehetetlen, csak nehezebb.)

Egyébként miért vagyunk szerencsétlenek? Kérdezd meg pl. a norvégokat erről:

"Az állam területének csaknem háromnegyede terméketlen. Az Oslói- és a Trondheimi-medencén kívül a fjordok keskeny partszegélyein találhatók művelhető földek." (Norvégia - wiki)

Kérdezd erről a japánokat.

Az egész szigetcsoport egy gyűrődési és lemezütközési zóna.

Alig van sík, lakható, megművelhető szántóföldjuk, állattenyésztési területük. Szép süvegcukor hegyekből áll az egész ország, szép erdővel, de völgyekben és tengerparton nyomorog a nagy népesség, jelentős élelmiszerimportra szorulva. Plusz a gyűrődési zóna miatt akkor ijednek meg, amikor egy óráig valamiért éppen nincs földrengés.

Ebből is látható, hogy a baj nem a sík területekkel van, hanem az emberrel.

Hát kérdezz egy nepálit erről. Nem osztaná a véleményedet.

Aztán menj néhány Alpok-beli országba megtekinteni a hegyoldali szántásokat. Ugyanitt megtekintheted, miért nem irtják a 2000 m feletti erdőket. Ami nincs, azt nem irtjuk.

Bár az kétségtelen, hogy Budához képest Pest elég nagy területű.

#5 jó hogy a magasságot bedobtad, ez lehet, hogy lényegesebb pont, mint gondolod.

Nem csak azzal van baj, hogy bizonyos magasság felett már nulla a növényzet, de a lomboserdők váltása fenyőre már pár száz méteren megtörténik, a fenyőerdő meg fotoszintézis, oxigéngyártás, szénmegkötés terén már rosszabb opció a lomboshoz képest.

Sík lapos területén könnyebb az embernek élelmiszert termeszteni. Most az Amazonasba is ezeket tisztítanák meg. Az esőerdő kárára. Amit meg is tud enni. Ott jobb a talaj is nem sziklás így szerencsésék vagyunk.

Fát nem mindig eszünk.