Létezik máshol is élet az univerzumban?

#8, A nagy számok törvénye akkor sem azt jelenti amit a köznyelv használ... és ez egy idióta tévhit. Tudományos topikban vagyunk, itt nem a köznyelvi értelmezés a helyes!

Főleg hogy jelen esetben Wadmalac írja jól, egyetlen esetből semmiféle becslést meg valószínűséget nem lehet adni.

Igen is lehet olyan kimenet is, hogy 3 mrd év kell ahhoz, hogy az Univerzumban valahol egy helyen kialakuljon az a rettentő bonyolult aminosav kombináció ami képes lemásolni saját magát (egyelőre mivel ez kódot feltételez, ami az evolúció alapja.. a kód pedig másolást és másolási hibákat. Ez pedig a replikáció következménye. Ha nem evolúcióval jött létre az első replikátor akkor bizony random össze kell állnia egy elképesztően bonyolult szerkezetnek.)

Az más kérdés, hogy a hatalmas az univerzum és hatalmas az ősleves mindenhol. Becsülni viszont NEM lehet 1 esetől.

"lehet olyan kimenet is, hogy 3 mrd év kell ahhoz, hogy az Univerzumban valahol egy helyen kialakuljon az a rettentő bonyolult aminosav kombináció ami képes lemásolni saját magát"

Na erről spec kideríthetjük földi kutatással is, hogy esetlegesen ennek az önreprodukáló molekulának a létrejötte is mondhatni törvényszerű megfelelő körülmények közt és megf. idő alatt. Az is sokat tenne a valószínűségi sacchoz.

Ezt azért már szépen lassan közelítjük.

#12, Szerintem nem fedi a nagy számok törvényét a köznyelvi sem. Mert a köznyelvben ez azt jelenti hogy biztos kialakul valahol, csak mert hatalmas a lehetőségek száma.

Ha egy dobókockával dobunk akkor sok sok dobás után ki fog jönni a 3.5 átlag. A különbség az, hogy a kockánál pontosan tudjuk, hogy 1/6-eséllyel következik be egy kimenet, így a nagy számok törvénye leírja ezt a közelítést.

Az élet kialakulásánál semmiféle paraméter nem ismert az önmásoló molekulák kialakulására, így a várható érték sem ismert. Közel sem 50-50%, fix köxépérték.

Szerintem egyetlen esetre nem alkalmazható a v.számítás.

... de javítsatok ki ha tévedek. Elismerem azt is.

A múltban feltételeztük hogy a csillagoknak lehetnek bolygói amik hasonlóak a mi naprendszerünkhöz. Majd eljöttek azok a kilencvenes évek amikor létezésük bizonyított lett holott mindaddig senki nem állította volna hogy igenis létezik. Ehelyett azzal kellett beérni hogy itt van ez a miénk és nincs más az univerzumban.

Jelenleg az élet gyakoriságával ugyanez a helyzet amíg kézzelfoghatóan nem lesz bizonyított hogy más csillagrendszerek bolygójain is mocorog valami amit mi élőnek nevezhetünk.

Ha azt nézzük hogy minden fősorozatbeli napszerű csillagnak legalább egy vagy annál több bolygója van és ezek közül legalább egy élettel teli akkor jó eséllyel gondolhatjuk hogy az élet igen elterjedt lehet az univerzumban.

Jelenleg az univerzumot végtelennek tekintik, ez alapján bármilyen kis eséllye is van végtelen lehetöség esetén biztosan bekövetkezik. Vagy ez hibás gondolat menet?

"Az egyetlen helyes válasz: nem tudjuK"

Csak erről egy sor:

"ez alapján bármilyen kis eséllye is van végtelen lehetöség esetén biztosan bekövetkezik"

Nos, ez sem biztos.

A végtelen sok variáció sem feltétlenül tartalmaz minden lehetőséget.

# 18

Ennek van valami alapja is, vagy csak személyes vélemény?

#19:

Egy nagyon leegyszerűsített példa.

Hatos lottóhúzás, számgolyók 1-45-ig.

Végtelen sok húzásból sem fog 46, 78 vagy 95-ös számgolyó kijönni.

A végtelen darabszám nem jelenti azt, hogy MINDEN variáció megtörténik.

A jó fene tudja, milyen szabályok korlátozzák az élet kialakulását.

Egy dolog miatt viszont tudhatjuk, hogy ha az univerzum végtelen, akkor nem vagyunk egyedül.

Az, hogy itt vagyunk és akkor az élet kialakulási esélye nagyobb nullánál. Ha meg nagyobb, akkor a végtelen variáció közt már kutya köteles sokszor megtörténni.

Véges univerzumban viszont frász tudja.