Őskorban és az ókorban is volt ennyi féle betegség, vagy nagyrészük a maiaknak újkeletű?

Volt akkor is ennyi nyavalya. Csak nagy részét nem ismerték, azt hitték, rontás, rossz szellemek, isteni büntetés vitte el a szerencsétlen pácienst.

Biztos vannak igazi "újkori" betegségek is, de stabilan megmondani, mi az, ami biztos nem volt régen, nem tudom, lehetséges-e.

A betegségek nagy része valószínűleg akkor is megvolt, pl. vesekő, visszér, elfertőződött sebek, aranyér, köszvény, sérv, szív- és keringési betegések, vírusos és bakteriális fertőzések, szülési komplikációk, gyermekágyi láz, stb. Átlag élettartamtól függően izületi problémák, prosztata duzzanat, ...

Ami talán (?) kevésbé lehetett jellemző, az pl. a különféle túlérzékenységek, allergiák, elhízás (és szövődményei),..

Meg az öregkori betegségek is jóval ritkábbak lehettek.

(mert akkor nem éltek olyan sokan hosszú életet)

Harari professzor könyvében olvastam, hogy akkor romlott sokat az emberek életminősége / egészségi állapota, amikor átálltunk a vadászásról és gyűjtögetésről a mezőgazdaságra.

Tehát egy vadászó-gyűjtögető embernek napi 4-5-6 óra volt beszerezni az élelmet, a nap többi részében szórakoztak, történeteket meséltek, gyerekekkel játszottak, a fa szelleméhez imádkoztak, akármi. Reggel evett mondjuk bogyókat, délben vadnyulat hagymával, este meg valami egészen mást.

A mezőgazdaságban dolgozó ember robotolt egész nap a földeken, és mozgásszervi betegségekkel küzdött emiatt (ezt csontvázakon meg is állapították). A táplálkozása egyáltalán nem volt változatos. Az éghajlattól függően termeltek rizst, krumplit, vagy búzát, és az volt minden nap a menü. Ha aszály volt, akkor meg éheztek, nem álltak tovább új helyet keresni.

---

Ami gyakori volt, az a csecsemőhalandóság. De ha túlélted az első pár kritikus élvet, akkor elélhettél 60, vagy akár 80 éves korig is.

A fertőzésekkel kapcsolatban helyesen állapítod meg egyébként, hogy a városok voltak a melegágyaik.

A manapság "népszerű" betegségek részben a picit magasabb várható élettartam, részben a rossz szokásaink miatt van. Gondolok itt a mai táplálkozási szokásokra, a stresszes életmódra, mozgáshiányra, a szoláriumozásra...

Bár cserébe meg mondjuk egy elfertőződött sebbe belehalhattál régen...

A halászó - vadászó életmódnak is volt hátránya, mégpedig az, hogy gyakoriak voltak a koplalások, a földművelés már azért sokkal biztonságosabb.

Aztán meg a hatalmas területigény, amely csak egy darabig volt tartható, mindig ez a gond, a túlnépesedés. Egy nagyobb indiáncsaládnak szüksége volt akkora területre, mint az alföld, így gyakran összezördültek a szomszédsággal, amikor túlszaporodtak.

Mezőgazdasághoz már nem szükséges nagy terület, mert az élelmet termelve kisebb is elég és felesleg is marad, amit raktározni lehet, vagy eladni.

A kérdésre válaszolva, igen régen minden bizonnyal több betegség volt.

Mára elég sok már szinte megszűnőben van, Európában feltétlenül, itt is volt lepra, malária és hasonlók.

De talán a pestis a legjobb példa, már ha igaz ez a magyarázat, amit én elfogadok, mert logikusan hangzik.

Szóval három nagy pestisjárvány volt Európában és bár mindhárom szörnyű volt, hatásukban, erejükben csökkenő tendenciát mutattak. Az elmélet szerint azért szűntek meg ezek a járványok, mert olyan borzasztóak voltak, hogy akik hajlamosak voltak a pestisre, azok meghaltak csupán azok maradtak életben, akik akár kis mértékben is ellenállóak voltak ellene, talán valamilyen mutáció következtében és ezek utódai vagyunk mi, akik már valamivel jobban védettebbek vagyunk a pestis ellen, mint a középkor embereinek a többsége.

Ezt az elméletet támasztja az is alá, hogy a fehér ember a felfedezések korában, illetve a gyarmatosítás kezdetekor széthurcolva a szokásos, de számára már részben megszokott betegségeit, mekkora pusztítást hozott azokra a népekre, akik semennyire nem voltak védettek azokra a betegségekre és hullottak tőlük, mint ősszel a legyek, tehát a folyamat létezik.

Sok olyan betegség elképzelhető, amelyekkel szemben a mai emberiség teljesen immúnissá változott az idők folyamán, így azok meg is szűntek.

A többit mások elmondták, bár annyit mégis hozzáfűznék, hogy az is kérdés, hogy betegség volt e több, vagy beteg ember, mert az utóbbi dologban én a régi korok embereit általánosságban egészségesebbnek gondolom, leszámítva persze a háborúk maradandó emlékeit.

Egyrészt a nagyobb fizikai igénybevétel, ami szinte mindenhez kellett, adott egy olyan erőnlétet, amivel mi kevésbé rendelkezünk, másrészt meg akiknek gyengébb volt az immunrendszerük, azok viszonylag gyorsan távozhattak az élők sorából, lévén a halálos betegségek sokkal gyakoribban voltak, hatékony kezelés hiányában, így a megmaradtak bizonyára erősebbek, ellenállóbbak voltak, ha minden komoly terápia nélkül kilábaltak ezekből, vagy meg sem kapták azokat.

Rákot már kimutattak ősemberben is, de amúgy mindenféle állatban is, dinóknak is volt.

Na meg növényeknél is előfordul.

Régebben sokkal több féle betegség pusztította az embereket, mint ma - de CSAKIS azért, mivel ma már jobban védekezünk ezek ellen! Oltásokkal pl.