A megújuló energiákhoz miért nem tudnak akkumulátort készíteni?

Már miért ne tudnának? Csak nem tudnak annyi rohadt sok energiát eltárolni mint a megújulóknak kéne.

És nem ez az egyetlen oka...

A villamosenergia termelés örök problémája az, hogy nem lehet tárolni.

Pillanatról-pillanatra, wattra pontosan annyit kell termelni amennyi elfogy.

Ez probléma volt a napelemek és szélerőművek elterjedése előtt is.

Persze lehet pl kémiai úton tárolni elektr. energiát 8akkumulátor) de olyan 100 GW-os nagyságrendben nem amire itt szükség lenne.

Tesla-nak vannak powerbank parkjai, de jelentéktelen a teljesítménye a szükségeshez képest és drága.

Alkalmazzák még a gravitációs energiatárolást. Amikor többlet energia van, vizet szivattyúznak magasan lévő tározóba, majd amikor szükséges leengedve áramot fejlesztenek vele. De ehhez földrajzi adottságok kellenek, ilyet nem lehet bárhova építeni.

Tudnak csak nincs elegendő kapacitás még ehhez.

Nagy nehéz drága hamar tönkremegy és veszélyes hulladék keletkezik az akkumulátorokból.

Néha néhol azért már építenek ilyet is:

[link]

[link]

[link]

Kezdjük ott, hogy a villamosenergia-fogyasztásnak van egy markáns része, amit folyamatosan biztosítani kell - ez kis hazánkban kb. 4000 MW:

[link]

Forrás: MAVIR ( [link] )

Ezt alkalmasint alaperőművekből - ezek olyan erőművek, amik folyamatosan, nagy évi kihasználási óraszámmal termelik az energiát - lehet biztosítani.

Alaperőművek:

* hőerőmű - nagy CO2-kibocsájtás

* nagy esésű, nagy vízhozamú folyók - a magyarországi folyók nem ilyenek - mentén felépített, nem tározós vízerőmű

* atomerőmű

Az ezen felül levő váltakozó részt (ez kb. 1500 MW) gyorsan hadba állítható csúcserőművekkel lehet kipótolni. Ilyen erőművek:

* tározós vízerőmű - nagy beavatkozás a természetbe: lásd Bős-Nagymaros körül kialakult helyzetet

* gáztüzeléses/biomassza hőerőművek - ugyancsak CO2-kibocsájtó

És itt jönnek képbe a megújuló energiaforrások - főként a Nap és a szélerőművek. A probléma ezekkel az, hogy nagyon függnek az időjárástól, a földrajzi helyzettől - ráadásul pont akkor nem termelnek, amikor szükség volna rá.

Például a tengerparton van folyamatos szél, a sivatagban magas az éves napsütéses órák száma, de itt nálunk eléggé hektikus. Éppen ezért:

* túl kell méretezni

* az előbbiből következően a többletenergiát tárolni kell

Ez utóbbira több lehetőség nyílik:

* tározós vízerőmű

* vízbontás és rekombináció (üzemanyagcella)

* akkumulátorok

Ezen legutóbbiak - bár vannak - de adódnak problémák:

* kicsi az energiasűrűsége:

[link]

így sok helyet foglal

* az előállításához kell némi anyag (ha a jelenleg elterjedt Li-Ion cellákra gondolunk, ott van az előállításhoz szükséges kobalt - ez csak adott helyen fordul elő: [link] )

* meg kell oldani az elhasználódott cellák hatékony, olcsó újrafeldolgozását: [link]

"1500 km-en van 6-8 % veszteség. "

Igen de most speciel az ezüst árfolyamok régóta zuhannak és mélyponton vannak, gyakorlatilag kitermelési áron lehet hozzájutni. Ha abból építenek ilyen távvezetéket akkor jelentősen csökkenthető a veszteség a rézhez képest.

"Ez utóbbira több lehetőség nyílik:

* tározós vízerőmű

* vízbontás és rekombináció (üzemanyagcella)

* akkumulátorok

"

Két lehetőséget még megemlítenék amivel kísérleteznek és Magyarországnak lehet pont jó lenne bármelyik a kettőből.

Vagy egymást kiegészítve akár mindkettő.

- Lendkerekes energiatárolás.

(Igen itt arról van szó hogy vban egy hatalmas tömegű lendkerék amit energia többlet esetén gyorsítanak (betáplálnak) hiány esetén pedig fékeznek (kitermelnek) belőle energiát. A surlódási veszteség nagy méretek mellett elenyésző.

- Sűrített levegős energiatárolás.

Gyakorlatilag a tározós vízerőmű alternatívája, csak nem kell hozzá különleges hely.

És hogy ez nem babapiskóta arról az is tanúskodik hogy az MVM figyelemmel kíséri, plusz kapunk egy jó kis összehasonlító táblázatot is az összes energiatárolásról (kapacitás, és feltöltés-kisütés sebesség koordinátákban):

[link]