Mi oldja a megkötött akril alapú ragasztót?

Acél? Hőlégfúvó, aceton a maradékot, ha van. Mármint ragasztómaradvány.

dellfil

Tartálykocsi belsejében én nem acetonoznék.

Legfeljebb légzőmaszkban, tiszta nitrogén légkörben.

Kábít is, pukkan is. Egyikből sem kicsit.

Tartok tőle, hogy csak a mechanikus eltávolítás fog menni. Finom felcsiszolás, mondjuk rezgőcsiszolóval.

Vizesen. Mert a víztől még ridegebb és törékenyebb lesz.

Én is leégetném. De csak ha biztosan rendelkezésre áll minden amivel kontrollálni lehet. Meg az égésének a füstjét sem lélegzi be senki.

Oldani nem fogod tudni.

Az égetés mellett csak a mechanikus eltávolítás jöhet szóba.

Amikor a válaszomat írtam, még nem ismertem a helyzetet. Nyilván így már egészen más a leányzó fekvése. A veszélyekre Wadmalac, és EagleHUN is rámutatott.

Nos, akkor valóban felejtős bármilyen mérgező, és robbanásveszélyes oldószer. Nem is nagyon érne sokat, ekkora mennyiségű beszáradt akrilnál. De, az "égetést" sem javasolnám, már csak a keletkező mérgező gázok és füst miatt sem. Abban a zárt térben halálos lehet.

Annyit azonban meg kellene próbálni, hogy csak annyira felmelegíteni az anyagot, hogy a mechanikus letakarítás könnyebb, gyorsabb legyen. Tehát egy hőfokszabályzós hőlég, és persze légző maszk, minimum két emberes felügyelet... Nagyon elrugaszkodott ötlet?

(Ha jól tudom nem túl magas - 300-400 °C körüli - hőmérsékleten morzsalékonnyá válik, még mielőtt elkezdene "szenesedni". Igen ám, csakhogy miféle gázokat pöfög ki ilyenkor? Lehet, hogy "harci gáznak" is elmenne.)

Nem merem azt mondani, hogy megér egy próbát. Nyilván pici mennyiségnél, szabad levegőn nem gond. Először ezért írtam amit írtam. :)

dellfil

A hőlégfúvó megér egy misét.

Egy két tenyérnyi próba erejéig legalább.

De egy frisslevegős maszk szerintem mindenképpen kéne, ha a munka beindul.

A tiszta mechanikus eltávolításhoz is minimum pormaszk.