Melyik központfurat kialakítás a helyes (menetes)?

Mindkettő alkalmazható, de egyedileg kell eldönteni, hogy melyik lesz a nyerő.

1 - gyakran alkalmazott.

Előny:

- kisebb munkaidő ráfordítás

Hátrány:

- Ha a menet készül el előbb és utána a 60 fok, akkor a menetbe belenyomhat némi sorját, valamint a menet bekezdés miatt radiálisan rángatja a központfúrót.

- Ha a központfurat készül el előbb és utána a menet, akkor a menetfúró sorját hagyhat a 60 fokos kúpban. Ha nem kényes az alkatrész , akkor nem kell vele foglalkozni, mert a forgócsúcs és az esetleges utólagos forgácsolási terhelés ezt helyreteszi, de a menetet a művelet után célszerű idomszerrel ellenőrizni.

2 - ritkán alkalmazott.

Hátrány:

- Nagyobb munkaidő ráfordítás

Előny:

- Minden szempontból tökéletes megoldás. A központfúró sorjaképzése nem szól bele a menetbe és fordítva. Ha a forgácsolás után edzve lesz a termék, akkor érdemes ezt a megoldást választani, mivel itt nincs sorja, ami akadályozná esetleg egy palástköszörüléskor az állócsúcs , vagy a menesztőcsúcs felfekvését.

A rajz többi részleténél az a tanácsom, hogy ne alkalmazz 5 tizedes végződésű méreteket, mert teljesen felesleges és csak zavaró a forgácsolósnak.

Nyugodtan lehet ilyenkor a "körülbelül" jelzést alkalmazni, hogy ne kelljen az ilyen alantas méretekkel foglalkozni gyártáskor. A hasznos menethosszhoz írd be, hogy például "min 20", a többit bízd az esztergályosra.

Ha a 60 fokos kúpnál kb 18mm legyen a kifutó átmérő, akkor ne írj oda 18,1 mm-ert, mert azonnal látni lehet, hogy kezdő vagy. Itt is nyugodtan lehet alkalmazni, hogy például 18-20 mm legyen a kifutó átmérő.

Ha nagyon szigorúan vesszük a méreteket, akkor a 18,1mm-re is vonatkozik a szabad tűrésmező alkalmazása, de ki az a hülye, aki ezzel cseszi el a drága gyártási időt, hogy a központfuratnak ezen részét méricskéli.

A hasznos menethossz és a magfurat hengeres hossza között se alkalmazzunk "csak" 2mm-nyi különbséget, mert ez is a kezdőkre jellemző. Egy 12-14-es menetnél a magfurat legyen legalább 10mm-el hosszabb, mint a hasznos menethossz. a legjobb, ha a magfurat hosszát nem is írod be,csak jelölöd, hogy hosszabban kell befúrni, mint a hasznos menethosszt és kész, az esztergályos pontosan tudni fogja, hogy mit kezdjen vele.

Egy jó technológus nagyon sok ilyen apró részletet ismer.

Az 1-es válaszoló nagyjából jó dolgokat írt le, néhány megjegyzés:

1.A második rajz teljesen rossz. Menetet nem lehet úgy fúrni, de vágni sem, hogy nincs letörés a magfuraton.

A menetfúró bele is törik, vagy bele sem kap az anyagba.

A menetkést meg elég durván az ilyen éles sarok jól megüti,pláne a rajz szerinti L/D aránynál. Egy M12-es furathoz egyébként is igen karcsú kés kell, és aki esztergált már ilyet, az tudja ez milyen nagy probléma.

Emellett a 2.rajz nem is szabványos. A szabvány alapvetően 3 féle menetes központfuratot rögzít, ezeket javaslom a kérdezőnek nézzen utána, mert amit rajzolt, az azzal köszönő viszonyban sincs...

2.Az első rajz kontúrhibás, mert nem látszik a kúp kontúrja.

3.A bevezető kúpnak nem a kifutó átmérőjét kell megadni, mert azt ellenőrizni és mérni bonyolult. Sokkal célszerűbb az axiális irányú méretet megadni, mert azt az esztergályos a szegnyergen lévő nóniusz segítségével alakíthatja ki. Ahogy az első rajzon van megadva, úgy jó.

4. Furatmenetnél a legjobb megoldás a szabvány szerinti (DIN 332, MSZ 3999, MSZ EN ISO 6411) olyan alak választása, ahol egy külső védőkúp van.

Javaslom a kérdezőnek, vegye elő a szabványt, és a DR,D,DS szabványos alakokat tekintse át.

5.egyéb megjegyzésként: menet műszaki rajzain illik berajzolni a menetkifutást.

Indokolt esetben a menetkifutáshoz beszúrást kell készíteni, vagy azt szabványosan kialakítani( DIN76, MSZ 14452).

A menetfúró munkáját egyáltalán nem befolyásolja az élletörés hiánya , a késsel végzett menetvágást meg végképp nem.

Menetfúrásnál a menetfúró bevezető kúpjának szöge minél közelebb van az alkatrész élletörés kúpjának szögéhez, annál rosszabb a helyzet. Nagyon nehéz bekapatni, de mélyebben már ugyanolyan erőhatások érik a szerszámot. Bekapatás szempontjából az élletörés nélküli alkatrész a legkedvezőbb.

A 2-es rajzon ebből a szempontból annyi hiba van, hogy nem sarkosra kell kiképezni , hanem egy csigafúró 120 fok körüli értékére, hogy azt a 13-as furatot normál csigafúróval lehessen kiképezni.

Valamennyi élletörés mindenképp kell a csavar bekapatásának megkönnyítése miatt. Az éles saroknál könnyebben félrekapatja a polgár a csavart.

"A menetfúró munkáját egyáltalán nem befolyásolja az élletörés hiánya , a késsel végzett menetvágást meg végképp nem."

Akkor te még nem fúrtál menetet. Javaslom, akár kézi menetfúróval is készíts mondjuk M10 furatmenetet kúpos süllyesztés nélkül. A menetfúró központosítása és bekapatása is egy élmény lesz, mindhárom fokozatnál. Ráadásul fenékfuratnál, amit a kérdező is rajzolt, csak rövid bevezető kúppal rendelkező szerszám használható, ez is indokolja a letörést.

A késsel való menetvágásról pedig annyit, hogy állj oda az esztergagéphez, és majd megtapasztalod a dolgokat. Ha nincs letörés, akkor anyagba lépéskor a szerszám terhelése ütésszerű, ilyenkor a szerszám éle elnyalódhat. A rajzolt konstrukció szerinti nagy L/D arányról nem is beszélve, a kés berezeg, és a letörés nélküliség ezen csak ront...

Na, jól tetted, hogy megkerested a szabványt. Ott is láthatod, hogy kell az a letörés.

Nemesítés után már csak köszörülési munkákat lehet elvégezni. Bár létezik menetköszörülés, elenyésző amikor erre szükség van, pláne egy M12-es belső menetnél.

Ehhez speciális géppark is kéne...

A nemesítés utáni köszörülés tengelyeknél tipikusan két csúcs között praktikus, a központfurat tehát erre a célra is szolgál. A köszörülési ráhagyásokra nincs szabvány, gépgyártástechnológiai táblázatokban találhatóak iránymutató értékek.

Ami fontos, hőkezelés után kell tisztítás, mosás, revétlenítés.

Most nem tudom, hogy a kérdezőt győzzem meg bizonyos dolgokról, vagy a vitapartneremet ?

Ha a vitapartnerem azt állítja, hogy nemesítés után, már csak köszörülni lehet, akkor azt hiszem nem kompetens a témában, így nem is szállnék vitába vele. Az esztergát nem kell bemutatni, 34 éve álltam először a géphez. Akkoriban még elhittem volna , amit állítasz, mert még csak tanultam a szakmát, de az már rég volt. A nemesített anyag esztergakéssel forgácsolható. Nem véletlen, hogy az anyagkereskedés tartja az ilyen előnemesített anyagokat.

A menetfúrásra/vágásra már kis sem térnék, mert ha szűken számolom, akkor is már 50-ezer menetet készítettem ez idő alatt.

Kérdezőnek:

A menetet mindig az edzés előtt kell elkészíteni , mert az edzett anyag keménysége közelíthet a menetfúró keménységéhez, így utólag már képtelen lennél menetet fúrni az ilyen anyagba, ellenben a nemesítés után még lehet menetet készíteni, de semmi nem indokolja, hogy ne előtte tedd meg, mikor még könnyebben forgácsolható az anyag. A nemesítés is keménységnövekedéssel jár, de a fő cél a szívósság és a szakítószilárdság növelése, főleg dinamikus igénybevétel esetére. Az edzést pedig rideg, kemény felületek képzésére használják. Például egy szamurájkardban vannak nemesített és edzett rétegek is.

A központfuratra nem hagyunk rá semmit, azt elsőre kész méretre készítjük. Utólag tényleg csak tisztításra lehet szükség. Nagyon ritka esetben köszörülhetik a központfurat kúpját, de csak akkor, ha a kúpnak később szerepe lesz a mechanika működésében. Ennyi idő alatt ilyennel még nem találkoztam, de előfordulhat ilyen alkalmazás.

Persze vannak kereskedelemben kapható előnemesített anyagok, ezek jellemzője, hogy elég magas a visszaeresztés hőmérséklete. Ezek valóban esztergálhatóak, de csak komolyabb, drága szerszámmal.

De sokszor nem ez lesz a végső hőkezelés, mert ez az előnemesítés nem biztosít kellő kopásállóságot.

Pedig ha ez tengely lesz, akkor kellhet pl. síklócsapágyazás, vagyis az ilyen acélanyagokat még kérgesíteni kell, adott HRC keménységre adott vastagságban.

8-as jó reggelt...

Már nem a középkorban élünk.

A váltólapkás szerszámok nem elérhetetlen kategóriák, de hagyományos "occó,kici,nem draga" kínai szerszámmal is meg lehet munkálni.

A nemesítést pedig ne keverjük össze a kéregedzéssel. Más anyagot igényel.