Az lenne hogy a hihetetlen messziségű fekete lyukakat, csillagokat amelyek több ezer fény évre vannak vagy az úgy nevezett"Ködöket" hogyan látja az ember? Ilyen jók az óriás teleszkópok? Vagy esetleg számításokból következtetik le ezeket?

Igen, jók. Vizuálisan a fekete lyukat nem latjuk. Az mas kategória. Csillagok, ködök viszont jól megfigyelhetőek akar egy alapabb 150 es tükrös vagy 90 es lencsės csővel otthonról is. A csillagok az mondjuk nem ėrdekes, hiszen csak egy pötty. A kettős mar jobbvagy a halmazok. Azok szėpek, galaxisok. Nėhany köd. De szabad szemmel más mint fotókon. Ott sok az utómunka a kamera azėrt más mint a szem stb stb...

A nem hobbi teleszkópok, kamerák nagyon komoly cuccok. Átlag embernek elėrhetetlen kategória.

Tehát az észlelésre vagy kíváncsi. Teljes részletességgel persze én sem ismerem, hogyan mennek a dolgok, de őéldául:

[link]

És a képmelléklet:

[link]

Ne zavarjon, hogy ugyan közel húsz éves a cikk, hiszen beszél a közekjövőröl, amely mára már megvalósult.

Ha figyelmesen elovasod a cikket, ott utalásokat fogsz találni az új észlelési technikákról is.

Pl.: "Mint a modern nagy műszerek mindegyike, ez is adaptív optikai rendszerű lesz, azaz a légköri torzító hatásokat a tükrök finom deformációjával kiküszöbölik, így a képek élessége vetekszik az űrbeli HST teljesítményével. A GTC is hatszögletű tükör-szegmensekből áll, a franciák készítik el."

A fent említett - még tervezési fázisban levő - műszerek közül sok elkészült mára. Ja, már említettem. :)

dellfil

A megfigyelés is, és a számítás is fontos.

A fekete lyukat nem látni, mert fekete. A körülötte lévő akkréciós korong árulja el a jelenlétüket. ( Esetleg a gravitációs lencsehatás. )

Egy egyszerű távcsövön az Orion-ködök csak halvány, zöldes-szürke pamacsnak látszanak.

Egy nagyobb, nagy fényerejű távcső már hozza színeket.

Nagyobb távcsöveknek többféle szerelésmódja van. A pecások is másképp állítják össze a szerelést, ha pontyra, vagy pisztrángra mennek.

A nagy teleszkópokhoz is kell többféle okulárkészlet, CCD-kamera, Barlow-lencse stb.

A megfigyelési technikákról, és a távcsövek optikájának hiányosságait, a légkör zavaró effektusait kiküszöbölő megoldásokról:

[link]

Egy kevésbé régi cikk a nagytávcsövekről:

[link]

dellfil

Azt még hozzátenném, hogy a precíz, rezgésmentes műszereknél, amelyek olyan motorral vannak ellátva, amely követi a Föld forgása miatt elmozduló megfigyelt objektumot, lehetőség van a fotózásra, hosszú expozíciós idővel.

Így olyan részletek is előjönnek, amiket nem lehet szabad szemmel látni, a hosszabb idő alatt összegyűjti a fényképezőgép a fényt és láthatóak lesznek olyan objektumok is, amelyeket maga az észlelő műszer sem tudna megmutatni.

Az, hogy "látja" az ember, azt jelenti itt, hogy sok fontos tulajdonságát, működését ismeri meg, nem feltétlenül a látás érzékszervével. Más szóval itt az "ismerni" azt jelenti, képesnek lenni bizonyos (nem minden) jövőbeli esemény megjósolására.

Ehhez az ember két dolgot tesz. Egyfelől természettudományos ismereteit arra használja, hogy elképesztően jó távcsöveket alkot. Azaz olyanokat, amelyek irdatlan távolságokban lévő objektumokról adnak hírt. Ezek azonban nemcsak "láthatók". Hanem számtalan más tulajdonságuk van, amit szintén lehet mérni ezekkel a távcsövekkel. Majd amit kaptunk, elemezhetjük. Egy csomó termésszettörvény alapján kitaláljuk, minek hatására pont azt látjuk, amit látunk. Így tudjuk meg, hogy ott vannak ködök, galaxisok, sőt, fekete lyukak. Például úgy látjuk, bizonyos korábban megfigyelt objektum most másutt kell legyen. De nem ott van. Ebből kikövetkeztetjük, minek kell még ott lennie, hogy azt lássuk, amit látunk. A fekete lyukat például innen tudjuk. Nem látjuk, tudjuk. Nélküle mást kellene látnunk.

Egyszóval a teleszkópjaink ilyen jók, és az ember, aki a képeit nézegeti, ennyire okos, ennyire ismeri a természettörvényeket. Aki nem ismeri, annak azok a felvételek nem mondanak semmit.