Esztergálás: Ha abba a sárgás színű műanyagba szeretnék egy csapágyat beleesztergálni, akkor ugyanolyan illesztéssel kell csinálni, mintha fémbe tenném bele?

??

[link]

Ez segíthet:

[link]

A kicsit szorosabb jó lesz. Csak arra ügyelj, hogy a danamid forgácsolás közben is máshogy viselkedik, mint a vas. Ha úgy mész neki, mint az acélnak, el fogod cseszni a tűrést.

Csapágy várható működési hőmérséklete milyen lesz?

Mert a danamid hőre lágyuló, ha túlmelegszik a csapágy, el fogja engedni.

A végén még kiderül, hogy nem is annyira egyszerű meghatározni egy műanyagnál, hogy mekkora is legyen egy illesztés. Talán két hete volt valami kérdés, ahol ez szóba került. Az ottani válaszoknál nem volt fontos a műanyagok tulajdonságainak oktatása. Valószínűleg ez az oka, hogy most nem tolonganak a mérnökök a válasszal.

A kérdésre válaszolva:

Először is a Danamid, mint olyan a rendszerváltással együtt eltávozott körünkből, bár elképzelhető, hogy valaki egyszer újra feléleszti a nevet. Ez voltaképp csak egy fantázia név. A kémiai neve polamid.

Az eddigi válaszok ugye messze nem pontosak, mert az esztergagép nóniuszán számok vannak, de olyat feliratot még nem láttam, hogy "kicsit szorosabb". :)

Az illesztési hézag átmérő, falvastagság és anyag függő.

A kérdező esetében csak akkor ajánlanám a poliamidot, ha talál egy olyan darabot, amiben már régóta van egy furat, ugyanis a poliamidok a "nem mérettartó" műanyagok csoportjába tartozik. Ez azt jelenti, hogy forgácsolás után változtatja a méretét.

Ha van ilyen előfúrt anyag akkor a kicsivel szorosabb illesztést 0,1 mm-ben határoznám meg. Ha nincs előfúrt anyag , azaz tömörből kell megcsinálni, akkor a 0,2mm sem lesz elegendő.

Pár hétig esetleg hónapig semmit sem lehet észrevenni, aztán egyszer megmozdul a csapágy. a mínusz 2 tizedes méretből pluszos méret lesz. Ez a műanyagban levő feszültség és a levegőből felvett pára együttes eredménye. A poliamidot ezen negatív tulajdonsága miatt a készre munkálás előtt vízben, olajban , NaOH oldatban telíteni, kondicionálni kell. Magyarán a poliamid, tágul, deformálódik. A céljaidra nem ajánlanám a rendszerváltás előtti "danamid" anyagot, mert mára az már túl rideg lett.

A seeger gyűrű a szabványos beépítése erre jócskán rásegít . Az ilyen anyagoknál nem szabad feszítőre illeszteni a seegert.

Vannak mérettartó műanyagok, pl polipropilén (PP-H), polioximetilén (POM-C) . Ezeket ajánlanám az ilyen helyekre. A POM-nál 5 század illesztéssel, míg a PP-nél 0,15mm-essel.

A POM tovább fogja bírni, de a PP csendesebb járású. Eredetileg poliuretánból készítik ezeket a görgőket.

Istenigazából azért nincs nagyon értelme itt kihegyezett tűrésekről beszélni, mert egyrészt, ahová kerül, az nem egy precíziós felhasználás, másrészt, mert mire a problémák kijönnek, úgyis cserélni kell kopás miatt.

Az ilyen csapágyazott görgőket ma már úgy gyártják, hogy a műanyag futófelület rá van fröccsöntve vagy vulkanizálva a csapágyra.

Ez adja meg a csapágy és a műanyag közti tartós kapcsolatot. Házilag ez mindenhogyan csak "sufnituning" lesz.

[link]