Mely képlettel lehet kiszámolni?

A víz által leadott energia (cviz*mviz*deltaTviz) = a levegő által felvett energia (clevegő * m levegő * deltaTlev) -+ a falakon át távozó/bejövő energia.

Ebből is látható, hogy amennyiben a falak nem szigetelőek, a rendszer egy késleltetéssel (szoba hőkapacitása) működő lehűlés. Ez a hőtani kérdésekben járatos emberek számára sem egyszerű feladat, megoldása a hőátadás alapegyenleteinek (differenciálegyenlet rendszere vezet, x,y,z,t változókkal, egyszerűsítésekkel, különösen pontba koncentrálással t változó szerinti másodrendű diff egyenletre vezet.

itt vesézik ki ezt:

[link]

Ezért ennek megoldása éretsségis keretek közt akkor van ha a falakat szigetelőnek tekintjük, vagyis azon sem ki sem be nem megy energia, és csak a végső (végtelen idő után állandósult) állapot a kérdés. Ha a hőmérséklet idő függvény a kérdés, akkor az előbb utalt dif egyenlet megoldása a mértékadó.

Ilyen módosításokkal ebben a keretben egy választ próbálok adni a kérdésekre:

A kialakuló hőmérséklet (mindkét delta t-ben benne van) a c*m szorzatok arányában a kezdeti hőmérsékletkülönbség felosztása.

cx az x anyag (víz/levegő) állandó nyomáson mért fajhője.

mx az x anyag tömege.

Levegőnél az átlagsűséggel lehet számoln m = ró*V.

víznél is át kell váltani a térfogatot tömegre.

Amennyiben a szobában van hőveszteség, akkor az biztos , hogy kellően sok időt eltöltve mind a víz mind a szoba a külső hőmérsékletre hűl/melegszik.

Azzal hogy a "víz felmelegedési ideje" nem sok mindent lehet kezdeni, mert az energia mennyiséget nem időegységben mérjük.

Egyszerű kérdés, de komoly matek van mögötte. biztosan ezt akarod?

"Ha beviszek a szobába pl 5L -20C-os vizet üvegekbe amik tegyük fel 1 óra alatt melegedne fel 0 fokra..."

Azt hogy csinálod? Mifelénk ilyen hőmérsékleten szilárd a víz, és jégnek hívjuk. :D

Szóval, kell a jég fajhője, olvadáshője is, ha jól gondolom.

Az 1-es a hőtani részt leírta, de hol marad az áramlástan.

Azt ugye ti sem gondoltátok komolyan, hogy egy 3,30 x 3,30-as szobát egy kanna jég lehűt.

Úgyhogy kell az áramlástan integro-differenciálegyenlet-rendszere is.

Egyébként is a tranziens folyamat is jelentős idő szempontjából. Mert ha beszereltetsz egy klímát a szobádba, nem csak az érdekel, hogy mi lesz az egyenlet asszimptotikus megoldása, hanem az is, hogy a kívánt hőmérséklet adott hibahatáron belűl mennyi idő alatt lesz elérve.

Az ilyen rendszerek időlefolyása egyébként tipikusan exponenciális, negatív argumentummal.

Ha modern hő -és áramlástani számítás kell, akkor a véges-térfogatok-módszere jöhet elő. Ehhez vannak jó drága szoftverek, azokkal lehet ilyen numerikus számításokat, szimulációkat végezni.

De ez mérnöki feladat, és azok közül is csak kevesen értenek hozzá.