A rozsdamentes acélt ha megkemenyitem, attól még nem változik meg?

és oregiteni ki fog?

ha nem tanultad ne is alj hozza mert kapni fogsz egy vasdarabot ami eldeformalodott+rideg lesz

sok sikert tedd meg, mindenkepp, nem azt mondom h ne probald de ez nem olyan h megteszem es max nem sikerul, hanem vagy jo lesz vagy kuka, és elsore nehez jot kihozni annyi tuddasal h izitasig faszenel... és megkerdem milyen faszennel??? és menyivel? és hol?+mivan ha bena vagy es nem tudod idoben kiirni h a faszen nem csak izitasig hevitette, és szetfojt minden+ mennyi ideig? ha ezeket nem tudod nem hiszem h jo lesz az eredmeny..

Melyik rozsdamentes? A korrózióálló acéloknak 3 fő típusa van szövetszerkezet szerint:

1) Ferrites - nem edzhető.

2) Ausztenites nem edzhető, de viszonylag jól lehet hegeszteni. Pl. MSZ KO36.

3) Martenzites jól edzhető, de nem lehet hegeszteni.

Pl. Böhler N690 Extra 1.4528, vagy Böhler N540 1.4034 ami ~ megfelel MSZ KO13 -nak.

Tehát a martenzites típusról fogok mesélni.

Igen, megváltozik edzéskor az anyag szerkezete - éppen ez a lényeg.

A korrózióállóság nem fog változni. ( Ha nem égeted el.)

Az edzés hőmérséklete 1000 - 1020 °C, hőntartási idő legalább szelvény-milliméterenként 1 perc.

1000 °C sárgás-fehér izzásnak felel meg. Faszénnel, vagy koksszal egy jó kovácstűzhelyen, fúvott-levegővel elérhető.

- - - - -

Még egy tanács: Mielőtt nekifognál a munkának, vizsgáld meg mágnessel az anyagot!

Ha nem fogja a mágnes, vagy csak gyengén, nem edzhető az adott saválló acél.

Az a kérdés, hogy néhány darabot kell hőkezelni, vagy meg akarod tanulni a technológiát?

Ha csak néhány edzett darabra van szükséged, bízd profikra!

Van az országban néhány bérmunkával foglalkozó hőkezelő üzem. Védőgázas, légkavarásos, vagy vákuum-kemencék hőmérsékletét több ponton mérik, szabályozzák.

Ezekkel nem veheti fel a versenyt egy kovács-tűzhely. Én is ilyen üzemben dolgoztam pár évig.

Ha magad akarod csinálni, igaza lesz a #2 - #3 Válaszadónak. Meg fogod fizetni a "tanuló pénzt". De van esélyed, hogy beletanulj.

Tanács: Ha kést akarsz edzeni, vagy edzetni, ne fend meg előre! Legyen topa! 0,3 - 0,8 milliméteres élszalagot kell hagyni edzés előtt. Különben hullámos lesz a penge.

Edzés, és megeresztés ( itt 180 - 280 °C ) után ki lehet alakítani az élet.

Az acélok szerkezeti felépítésén kívül, amiről eddig szó volt, a jellemző tulajdonságok függenek az ötvözőanyagoktól, bár természetesen ez nyilván befolyásolja a szerkezetet, a kristályosodást is.

Ha azonban így nézzük a rozsdamentesség, mint tulajdonság kifejezetten a krómtartalomnak köszönhető elsődlegesen, a korai rozsdamentes acélokban alacsony széntartalom mellett csak króm volt.

Ezt javították nikkel hozzáadásával, ezek a legjobb rozsdamentes acélok, majd a nikkelt (részben) felváltja a mangán, erősen csökkentve a költségeket, enyhe minőségromlással kísérve.

További ötvözők, mint wolfram, molibdén, vanádium, vagy titán, stb már nem a rozsdamentességet szabályozzák, hanem pl a hőállóságot, szerkezeti szilárdságot, de mindig feltétel az alacsony széntartalom, a jól ötvözhetőség miatt.

Így a rozsdamentes acélokra általánosságban el lehet mondani, hogy minél rozsdaállóbb, annál kevésbé kemény, vagyis egy kés esetében annál kevésbé tartja az élét.

Szenítésnél pont a külső felület veszti el a keménység megnövelésével az eredetileg szükséges rozsdaállóságot, már feltéve, hogy egyáltalán lehet a fémötvözetet szeníteni, szénnel dúsítani.

Így értelmetlen a kérdésben vázolt tevékenység.

Különben a rozsdamentes acél is korrodál, egy vas-króm oxidréteg keletkezik, szürkés árnyalattal, de ez nem revésedik, nem lazul fel és hullik le, szabaddá téve a további rozsdásodást, hanem bevonatként rajta marad a felületen és megóvja az anyagot a további oxidációtól.

Természetesen léteznek olyan kések, amik magas fokon rozsda és savállók, rugalmasak és tartják is az élüket, de ez szinte csodaszámba megy, különleges ötvözési, hőkezelési és megmunkálási technológiák egész sorát igénylik, a lehetetlent múlják felül.

Titkosak is a receptek, az eljárási technológiák nagy részben, amit csak sejteni lehet.

Egyszer beszélgettünk erről és úgy emlékszem abban maradtunk, hogy valószínűleg olyan ötvözőanyag arányt választanak, ahol nagy mértékben fontos az anyag szerkezetének kialakulásához az alkalmazott hómérséklet.

Aztán indukciósan hevítik a fémet, aminek a belseje nagyobb hőfokú, mint a külseje, amit elősegíthetnek speciális gázok ráfúvatásával, hűtés gyanánt.

Így elérik a belső rugalmas szerkezetet, a külső rozsdamentességet.

Az éltartóssághoz szükséges keménységet szerintem tömörítéssel érik el, a penge élénél egy vékony sávban esetleg többször megnyomják, vagy megütik a nyers késpengét, , amely így csak az élénél tömörödik, mivel a kívánt éltartósság csak ott kívánatos, vagyis csak ott kovácsolják, egy vékony sávban.

Valószínűleg ilyesmi lehet a háttérben.

Talán mást is érdekel. Itt válaszolnék a privátban feltett kérdésre.

Beszerzési tippek:

[link]

[link]

Ha még most kezdesz neki, javaslom csinálj néhány kést olcsóbb acélból! Csak azért, hogy a szerszámok hozzá szokjanak a kezedhez (:D). Rugólap, vagy akár C45 is megteszi gyakorláshoz. ( Ezeknek elég 830 - 850 °C korallvörös izzás az edzéshez.)

Nézz meg néhány kovácstűzhely képet a neten! Neked olyanra lesz szükséged amelyik hosszúkás tűzterű, és a fúvó-levegő több ponton áramlik be.

Ha jól belegondolok nem is az acél a saválló, hanem a felületén kialakuló TÖMÖR, és kemény oxidréteg.

- - - - - - - -

#6 Válaszadó! Zöldre értékeltem a válaszodat, de van néhány megjegyzésem.

"Titkosak is a receptek, az eljárási technológiák nagy részben, amit csak sejteni lehet."

Az acél összetételek nem titkosak, a gyártók általában közlik a felhasználókkal legalább a kulcsfontosságú ötvözők garantált mennyiségét.

Persze azért nem verik nagydobra az ötvözés módját, az ötvözők adagolási sorrendjét, és a technológia finomabb, de fontos részleteit.

Mesélek még a nikkel ötvözésről. Elsősorban az ausztenites típusú acélokba ötvöznek legalább 8% nikkelt, hogy a gamma-alfa átalakulás hőmérsékletét 723°C-ról szobahőmérsékletre, vagy jóval az alá módosítsák.

A fél-ausztenites duplex acéloknál 3,7 - 4,7 % körül van a nikkel tartalom.

A ferrites saválló acéloknál max 1% nikkelt ötvöznek szemcsefinomítás végett.

A martezites ( edzhető ) saválló acélok nagy részénél nem ötvöznek nikkelt.

Van néhány ilyen típusú acél max 2,5% nikkel tartalommal, de ezeknél a nikkel ausztenit stabilizáló hatását extra krómtartalommal ( 16 - 18 % ) egyensúlyozzák ki.

A keményre edzhetőség, és az éltartósság a martenzites típusú saválló acélok természetes tulajdonsága.

*

Még a titán ötvözésről. A titán az acélban erős karbidképző. Az ausztenites saválló acélok karbon tartalmát igyekeznek minimálisra csökkenteni. Egy csipetnyi titán leköti a maradék széntartalmat, és elhárítja a kristályközi korrózió veszélyét.

Válasz a privátban feltett kérdésre:

Hoppá, a megeresztésről nem írtam, pedig lényeges.

[link]

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__alkalmazott-tudom..

Később írok még.

Szóval az edzett alkatrészt mosás, szárítás után ajánlatos minél hamarabb megereszteni.

A megeresztés hőmérséklete széles határok között változik a kívánt tulajdonságok, szövetszerkezet, és az acél minőségének függvényében. 100 °C-tól akár 680 °C-ig.

A megeresztéskor lényegében az edzett tárgy keménységének egy részét föláldozzuk más tulajdonságok ( pl. rugalmasság ) javítása érdekében.

Alacsony hőmérsékletű megeresztés ( 100 - 180 °C ) esetén a keménység vesztés nem számottevő. Sőt ilyen megeresztés után még növekedhet is 1 - 2 HRC-t, a maradék ausztenit átalakulása miatt.

Műszerek hiányában a színfutásra, a megeresztési színekre támaszkodhatunk.

Megeresztés előtt a munkadarab egy részén fényes, fémtiszta felületet alakítunk ki (pl. csiszolással).

Megeresztés során figyeljük a csiszolt felület színváltozását. A megfelelő szín elérésekor a munkadarabot lehűtjük. A futtatási színeket az acél felületén kialakuló vékony oxidréteg okozza.

Ötvözetlen, vagy gyengén ötvözött acéloknál olyan "ökölszabály", hogy kést szalmasárgára, rugót kékre eresztünk meg.

Van erről fotóm de most nem tudom megmutatni. Problémám van a képmegosztó oldalakkal. (:[)