Elektronika feladatok. Segítene valaki?

1) Sönt ellenállás? Az teljesen más szerepet tölt be, rosszul nevezi meg a feladat. Ezt leszámítva: ha tudod hogy a diódán 5 Volt esik, akkor tudod hogy a vele sorbakötött ellenálláson mennyi fog (10V-5V) és mivel ennek az ellenállásnak az értéke is meg van adva (495R) így már tudod hogy mekkora áram folyik át rajta. És az ellenállás árama meg fog egyezni a dióda áramával, mert a feladat nem írta hogy valamilyen terhelést kötnénk rá.

2) Egyenes erősítő? Az milyen? Itt vannak az alapkapcsolások: [link] Több olyan felépítés is van, amivel el lehet érni a fent felsorolt értékeket (1V, 1mA, 5×). Először azt kellene eldönteni, hogy melyikkel kéri a feladat. Nem tartozik ehhez véletlenül egy ábra? Ha nem, akkor mondjuk induljunk ki a legegyszerűbből, azaz a nem invertáló alapkapcsolásból. A feszültségerősítés képlete ott van az ábrán, abból a két ellenállás aránya meg is van. A másik dolog ami kell, hogy 1V esetén 1mA bemeneti áram van, vagyis a bemeneti ellenállás 1kR. De itt van a bibi, akárhogy változtatjuk azt a két ellenállást, a bemeneti ellenállás sosem lesz 1k, közel végtelen lesz minden esetben. Szóval a bemenetre és a föld közé kellene rakni egy 1k-s ellenállást. De ennek a feladatnak több jó megoldása is van (ha csak nem tartozik hozzá egy ábra).

3) A kollektor-emitter feszültség tulajdonképpen kollektor-föld feszültség, mivel nincs emitter ellenállás. Ez a feszültség meg a tápfeszültség és a kollektor ellenálláson eső feszültség különbsége.

4) Attól függ, hogy milyen környezetben használjuk az erősítőt. Általában azt szoktuk mondani, hogy az RB2 (a lenti) ellenállás árama 10*Ib, az RB1-é meg értelemszerűen 11*Ib. De valamelyik könyvben meg 9*Ib és 10*Ib szerepel. Indokolni nem tudom. De ez tipikusan középiskolás módszer, gyakorlatban munkapont-beállításnál én még nem láttam hogy bárki is ezt a módszert használta volna. Itt a 2-3. oldalon van részletezve hogy szokás: [link]