Kezdőoldal » Tudományok » Alkalmazott tudományok » Mik az óraátállítás előnyei...

TappancsMancs kérdése:

Mik az óraátállítás előnyei és hátrányai?

Figyelt kérdés

2018. márc. 24. 18:54
 1/8 anonim ***** válasza:
36%

Előny: nem 3:45-kor fog felkelni a nap

Hátrány: már 21:45-kor lemegy majd

2018. márc. 24. 19:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 anonim ***** válasza:
29%
Ezt tényleg meg kell kérdezni? Kb. olyan ismert ténye ez az életnek, mint az, hogy a Nap keleten kel. Állandóan nyomatja a sajtó, hogy egy Eger nagyságú város éves villamosenergia-fogyasztását spóroljuk meg vele. A hátrányait meg érezni lehet. :)
2018. márc. 24. 22:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 anonim ***** válasza:
25%

Előnyei: Nem fogsz elkésni melóból.

Hátrányai: korán lesz.

2018. márc. 24. 23:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/8 anonim ***** válasza:
93%

Előnyök:

mostani: este 1 órával tovább világos van

őszi: reggel 1 órával tovább világos van


Hátrányok:

mostani: reggel 1 órával később világosodik

őszi: este 1 órával korábban sötétedik

Orvosi szempontból nézve kifejezetten káros. Felborul a bioritmus. Az őszinél már mennének az emberek aludni este, de még nem lehet. A tavaszinál még aludnának az emberek reggel, de már nem lehet. Emiatt aztán fáradtak és frusztráltak lesznek. Emiatt nő a bűnözés, balesetek, szívinfarktus, szélütés kockázata. Megzavarodik a melatonintermelés. Emiatt bizonyos daganatok kockázata is nő. Háziállatokat is összezavarja, eltolódnak az etetések.


De az átállás pillanatában folyó tevékenységek, így pl. tömegközlekedés megszervezésében is bonyodalmakhoz vezet. Éjszakai műszaknál +1 órát vagy épp -1 órát kell dolgozni. Ezek sem jók. Ha kifizetik, akkor sem (mivel +1 óra fárasztó, -1 óra kevesebb pénz...)


Gyakran ismételt tévinformáció:

„Állandóan nyomatja a sajtó, hogy egy Eger nagyságú város éves villamosenergia-fogyasztását spóroljuk meg vele.”

Attól, hogy a sajtó „nyomatja”, meg jól is hangzik, attól még tény, hogy soha senki sem bizonyította be tudományos igényességgel, hogy így lenne (attól még persze igaz lehetne, de bemondásra nem kellene azért elhinni). De sajnos az emberek hihetetlenül hiszékenyek.


A jelen körülmények között nem is lehetne bizonyítani egyébként ezt, mivel csak úgy lehetne, ha lenne olyan év, amikor nincs óraátállítás (és ezt lehetne összevetni az előtte és utána lévő év (amikor meg lenne óraátállítás) energiaigényével. Bár igazából 1 év nem is lenne elég, mivel számos más tényezőt is figyelembe kellene venni (hőmérséklet, stb.), amik viszont véletleszenrűen változnak).


Az egymást követő hónapok összehasonlítása nem jó módszer. Tegyük fel, az átállítás utáni 1 hónapban tavasszal és ősszel is kevesebb energiát használnánk el, mint előző hónapban. Ezt azzal magyarázzák (habár 1000 más faktor is van), hogy az óraátállításnak köszönhetően az átállítást követően „sokat lehetett spórolni”. Igen ám, csak ne felejtsük el, hogy ha az előző óraátállítás nem lett volna, már előző hónapban is lehetett volna spórolni (mivel az aktuális átállítás előtti „veszteség” (amivel magyarázzák az átállítás állítólagos gazdasági előnyeit) valójában az előző átállítás káros következménye). Az óraátállítás vélt gazdasági hasznát a 21. aszázadban bizonyító tanulmányok tehát hiányoznak. A szokásos érvelés meg teljesen tudománytalan.


Ezt úgy lehetne megvizsgálni, hogy 10 év alatt 5 alkalommal van óraátállítás, 5 alkalommal nincs, és ennek az 5-5 évnek az energiafogyasztását (figyelembe véve a 10 év alatt valószínűleg egyébként is megfigyelhető (akár lenne átállítás, akár nem) tendenciózus változás irányát és nagyságát is). Valószínűleg egyébként az jönne ki, ha egyszer tényleg világszinten felmérnék a kérdést, hogy amit megspórolunk az átállítási ciklus elején, azt elveszítjük a végén. Tehát végül gazdaságilag ugyanannyira jönne ki akkor is, ha nem lenne óraátállítás. Azért is nehezen hihető, hogy energiát akarítunk meg, mivel az átlagember ma már sötétben kel, és sötétben fekszik. Mindegy, hogy reggel vagy este ég 1 órával tovább a villany. A munkahelyeken szintén egész nap égetik a villanyt, akkor is, ha egyébként nappali világosság van. Hol tükröződne akkor a spórolás?

2018. márc. 25. 00:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 anonim ***** válasza:
43%

#4, elég sok ostobaságot hordtál össze. Nyugodj meg, a MAVIR (és elődje) szakemberei pontosan tudják, milyen tényező mennyire befolyásolja az energiaigényt. Ennek roppant egyszerű bizonyítéka van, a következő napi tervezést pontosabbra készítik, mint amiről beszélünk.


Ami a hatásokat illeti, nem kell ezt dramatizálni. Ezen az alapon az összes hétvégét, szabadságot, nyári szünetet be kéne tiltani, mert az is alaposan beletapos a megszokott életritmusba. Az átlagember le tudja kezelni azt is, hogy havonta egyszer el kell utaznia vállalata vidéki telephelyére, s emiatt aznap 2 órával korábban kell kelnie.

2018. márc. 26. 18:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 anonim ***** válasza:
100%

#5

„elég sok ostobaságot hordtál össze.”

Konkrét példát nem írtál, gondolom nem véletlenül. A legkönnyebb valamit úgy kritizálni, hogy „sok ostobaságot hordtál össze”, a legnehezebb pedig (de ha nem akarjuk magunkat nevetségessé tenni, akkor mindenképp szükséges) konkrétan rámutatni arra, hogy miket, és miért. Javaslom, hogy a jövőben inkább ezzel próbálkozz, mert azt még esetleg komolyan is lehetne venni, és meg is lehetne vitatni, ellentétben a mostani válaszoddal.


„Nyugodj meg, a MAVIR (és elődje) szakemberei pontosan tudják, milyen tényező mennyire befolyásolja az energiaigényt. Ennek roppant egyszerű bizonyítéka van, a következő napi tervezést pontosabbra készítik, mint amiről beszélünk.”

Én nyugodt voltam eddig is. Tudják, hogy az óraátállítás után mennyivel csökken a fogyasztás az azt követő időszakban, és ez alapján azt hiszik, hogy ez a teljes 6 hónapra érvényes. Gondolják ezt úgy, hogy valójában nem tudják, hogy az óraátállítás nélkül mennyi lenne a fogyasztás a teljes 6 hónapban. Nem is tudhatják, mivel ezt nem mérték meg, mivel mindig volt órátállítás az elmúlt 20-30 évben, így nincs viszonyítási alapjuk.

Ha már MAVIR:

[link]

Itt is elég sok „ostobaságot hordanak össze” (pedig az egész szösszenet csak 6 mondatból áll), nézzük:

„A szóvivő közlése szerint a Mavir az óraátállítás előtti és az azt követő héten is vizsgálja az energiafogyasztási adatokat.”

Segítek értelemzni: Az egészet az év 52 hetéből 4 alapján jelentik ki ilyen magabiztosan. Amennyit látszólag javít az óraátállítás a 6 hónapos ciklus elején (pont ezért mondják, hogy előnyös, mivel csökkenti a fogyasztást), pont ugyanannyit ront az előző ciklus végén (pont ezért tudja a következő óraátállítás csökkenteni, mivel előtte nem volt a dolog optimális, ha az lett volna, nem tudna tovább javulni, így a 6 hónapos ciklusok végén pont akkor lett volna azzal a 2-3 %-kal alacsonyabb a fogyasztás, ha nem előtte lett volna óraátállítás). Mennyi marad akkor vajon abból a 2-3%-ból éves szinten? Marad egyáltalán? Hogy lehetne ezt megmérni? Csak úgy, ahogy a 4-esben leírtam.


Mondani bármit lehet, ha nincs kontrollcsoport és ezek nincsenek statisztikailag is összeghasonlítva. Az előtte és utána lévő hét összehasonlítása nem jó, mivel a teljes 6+6 hónapot kell összevetni, nem az azokból kiragadott 2-2 hetet. Ha meg a módszertan hibás (és láttuk, hogy az), akkor az eredmény pontosan annyit is ér. Semennyit. Nem véletlen, hogy soha senki nem tudott még az óraátállítás állítólagos hasznáról tudományos értékű tanulmányt mutatni, mivel nincs is... Ráadásul adat sincs, a 2-3%-ot szintén bemondásra, adatok nélkül kellene elhinnünk. Ugyanúgy, mint máskor azt a bizonyos Eger nagyságú várost.


„Ezzel egy órával meghosszabbodik a természetes világosság ideje. Így az emberek később kapcsolják fel a lámpát, s ezzel lehet spórolni.”

Nem hosszabbodik meg, csak későbbre tolódik. Nagy különbség. És mivel az emberek így 1 órával később is fekszenek le, így hiába kapcsolják fel a lámpát később, végül pontosan ugyananyit ég. Reggel meg 1 órával tovább égetik. Így aztán mégsem lehet spórolni, bár elsőre még logikusnak is tűnhetett volna az érvelés.


Az átállítás utáni 1 hétben mért minimális fogyasztáscsökkenés a bioritmus felborulásával (ami tény, kár tagadni) is magyarázható. Az elalvók reggel kevesebb ideig égetik a villanyt (így kevesebb energia megy el), bár kapkodni kell, ami stresszel jár, nagyobb lesz a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának és súlyosbodásának esélye. Meg kapkodás közben vagy munkába/iskolába sietve baleset is érheti az embert, főleg, hogy más is siet. Este meg hullafáradtak az 1 órával korábbi kelés miatt, így fáradtan szintén nem figyelnek, de ha mégis balesetmentesen hazajutottak, lámpaégetés helyett inkább dőlnek az ágyba. Nem hinném, hogy olyan jó lenne ez így. Pedig elsőre de jól is hangzott, hogy mennyit „megspórolunk” az előző héthez képest...


„Ami a hatásokat illeti, nem kell ezt dramatizálni.”

Az egészségügyi káros hatások tények, nem túldramatizálás:

[link]

Konkrét tanulmányok linkjeivel, de van még ezeknél jóval több is. És az egészségünk szerintem jóval fontosabb, mint az a bizonyos 2-3%, ami ráadásul hibás módszertannal van becsülve, és valójában nagyjából 0% lehet.


Bizonyított az is, hogy az óraátállítás után nő a balesetek száma:

[link]

[link]

Az ORFK szerint meg nincs is így ( [link] ), de ezt természetesen higgyük el nekik bemondásra, mert az állításuk alátámasztására persze se tanulmány, se adat nincs... És sokan felülnek az ilyen propagandacikkeknek.


„Ezen az alapon az összes hétvégét, szabadságot, nyári szünetet be kéne tiltani, mert az is alaposan beletapos a megszokott életritmusba.”

Csak annyi, hogy ilyenkor az ember általában önként változtatja meg a „megszokott életritmusát”. Senki nem tiltja meg, hogy a nyári szünet és a szabadságod alatt is felkelj reggel fél 6-kor, ha úgy tartja kedved. De az óraátállítás után nem teheted meg, hogy 8 helyett 9-re jársz iskolába vagy mondjuk 6 helyett 7-re dolgozni. Ha mégis megteheted, akkor szerencsés ember vagy (aki viszont nem tartozik a többséghez).


„Az átlagember le tudja kezelni azt is, hogy havonta egyszer el kell utaznia vállalata vidéki telephelyére, s emiatt aznap 2 órával korábban kell kelnie.”

Havonta egyszer (és bár „le tudja kezelni”, de akkor sem tesz jót). Nem fél éven keresztül minden nap. Nem érzed a különbséget?


Innentől mindenki maga vonja le a tanulságot, hogy a BIZONYÍTOTTAN az egészséget és esetenként az életet is veszélyeztető hatások a fontosabbak, vagy az ÁLLÍTÓLAGOS 2-3% spórolás.

2018. márc. 26. 20:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 anonim válasza:
47%

Hali vitatkozosak.

Az nyári idő zóna a jó! Ezt talalták ember közelibnek a bijoritmushoz.

Kilehet totozni a drága Mavirnak is, hogy mivel nyáron klimázunk télen vilagítunk gépezünk. (De kár hogy nincs szumma jel a tabomon!) nagyábol azonosak a fogyasztások! Tehát nincsen sporolás! Nagyon környezet szennyezés miatt is már nem érvényes mert leáltak a szénerőműk, kötekedösek kedvéért művek , de az nállam edda , meg ozdi kohászati művek!

A propaganda meg a beidegződések, meg a számítógépek miatt vn még!

Állítólag jövőre kísérleti jelleggel maradunk nyáriba!

(Nem linkelek oldalt) akit anyira érdekel tudományosan amúgy sem itt fogja a tutit kihalászni , újság íroknak meg a nép véleménye kell.

Remélem sikerült széles spektrumú választ adni!

A 4eskének megy a zőld! Like!

2018. márc. 27. 01:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/8 anonim válasza:
Utó irat , amit én kihagytam #4. Megírta!
2018. márc. 27. 01:56
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!