Ha ismerem egy vegyület szerkezetét, akkor honnan tudom megmondani róla, hogy vízben oldódó vagy zsírban oldódó?

A hasonló a hasonlóban elv általában működik.

A víz poláros a zsír apoláros.

Tehát valójában azt kell eldönteni a molekuláról, hogy apoláros vagy poláros.

Vannak támpontok,de ezek inkább ökölszabályok.

A funkciós csoport nélküli hosszú szénláncok apolárosak.

Vannak polaritást okozó funkciós csoportok; karboxi, aminok stb..

A fentiek aránya is számít. Pl a rövid szénláncú savak nagyon jól oldódnak vízben, de a hosszú szénláncú savak már csak apoláros oldószerben oldódik.

Függ az oldódás a pH-tól is. A mutatott molekuláról nem tudom eldönteni hogy vízben oldódik-e, de savas vízben biztosan. A kevésbé polarizáló amin csoport ( messze van a benzolgyűrűtől) savas közegben protonálódik, pozitív töltésű lesz és aniont képes megkötni.

#1

Értem, kösz a választ.

Akkor pl az alkoholra (és más oldószerekre) is ugyanez igaz? Pl, hogy az alhohol poláros és az kiindulási alapnak jó.

Egyébként azért kérdeztem meg, mert LSA-zni (hajnalkamag) akartam, de nem tudtam eldönteni, hogy a lizergsav vízben vagy zsírban oldódó anyag-e? Mert nem mindegy, hogy pl fél liter vizzel iszom meg vagy fél kiló sajttal :)

Ugyanez a helyzet a gandzsával is, az mivel vízben nem, de zsírban oldódik ezért csak úgy bir hatása lenni, ha zsírral fogyasztja az ember.