Az antianyagot hogyan tárolják és milyen halmazállapotú?

Ugyanolyan, mint a normál anyag, csak ellentétes a töltése.

De normál anyaggal nem érhet össze, ezért legtöbbször mágneses térben tárolják. Már persze, ha van töltése.

Önmagában arra jó, amire a közönséges anyag is - a kettő együtt viszont egy brutálisan erős energiaforrás. A hidrogénbomba ehhez képest játékszer.

Természetes antianyagot még nem fedeztek fel, ha találnának, az uolyan halmazállapotú lenne, mint a normál anyag.

Amit mesterségesen előállítottak, tároltak, az csak pár részecske, nem "halmaz", így halmazállapotról nemigen beszélhetünk, ha mégis , akkor plazma.

Tévedés, már csináltak hidrogént is (molekula).

Az bizony közönséges gáz volt, mivel le is hűtötték, hogy ne rohangásszon mindenfelé.

Antianyag tömeges méretben (mondjuk szemmel látható mennyiségben) nem létezik, mert mielőtt ennyire felszaporodik, reakcióba lép az anyaggal. De természetesen számos esetben regisztrálták antianyag (részecske) jelenlétét. Általában rendkívül rövid időre, tekintve hogy meglehetősen nagy sebessége révén elég hamar találkozik anyaggal.

Elektromágneses térrel tudnak antianyag részecskéket rövid (de a természetes előfordulásnál drasztikusan hosszabb) ideig "tárolni".

Valószínű, hogy ha lesz egyszer hosszabb antianyag-tárolásra igény és persze több antianyag is ehhez, akkor plazmaállapotban kell majd tárolni. Csak így lehet elektromágnesesen kordában tartani.

A fúzió céljára készített tokamakok egy ilyen jellegű tárolás egyelőre nem elég jó minőségű "prototípusai".