A műholdról hogy tudnak jó felbontású képeket csinálni a Földről?

Már a kereskedelmi műholdak is nagyobb felbontással is bírnak, mint 1 m. És nézzd meg google térképét... már Bp is jobb felbontású lett, mint 1 m.

Amúgy igen, a haditechnika mindig előtte járt jóval a civil technikának. És jóval több benne a pénz is. A NASA lehet, hogy már a kettő között van, de ha a Mars, vagy a Hold egy részéről most fotóznak valami 10-20 centis felbontásban, akkor a kémműholdaknál tuti van olyan is, hogyha a réten bszol, akkor látják milyen márkájú gumi van nálatok. Az optikák is fejlődtek az utóbbi időben... nem is beszélve a digitális érzékelőlapkákról... mikor évekkel ezelőtt már milyen felbontású képek születtek...

A Hubble Space Telescope a publikált "műholdak" közül az, amelyik a legnagyobb felbontással rendelkezik. 2.4 m a főtükrének átmérője, és a felbontása 0.014 ívmásodperc. Ez a felbontás a Hold távolságában (384000 km) kb 27 m, a Föld távolságában (560 km) kb. 3.9 cm. Ez az elméleti tárgynagyság, ami már elkülönül a környezetétől.

Tehát szó sincs 20cm részletességű Hold, vagy Mars képekről. De bibét ábrázoló műholdfotókról sem. A Föld esetében ráadásul számolni kell a légkör zavaró hatásáról is. Már egy másik kérdésben kitárgyaltuk, a földi elhelyezésű távcsöveknél van hely és energia egy olyan berendezésre (adaptív optika), ami ezt a levegő okozta vibrálást, képtorzulást (többé kevésbé) képes kiegyenlíteni. Nem köztudott, de ez a hatás olyan nagy, hogy gyakorlatilag az 50cm-t meghaladó nyílású távcsöveket már, csak teljesen nyugodt légkörnél lehet ezen hatás kiegyenlítése nélkül, érdemi munkára használni. Az űrben ennek a lehetősége nincs is meg, tehát a földi megfigyelésekre ez a mód nem is alkalmazható. Én úgy tudom, hogy a mai legjobb katonai alkalmazások szerencsés esetekben esetleg alkalmasak emberek felismerésére, gépjárművek rendszámának felismerésére, de többre valószínűleg nem. (Fájó de a szabadban eltöltött pásztorórák alkalmával használt gumik fajtájának megállapítására se valószínű, hogy alkalmas, és a karórádról sem fogják a pontos időt leolvasni ...)

maci

Maci!

Több közeli műhold egyidejű összevetett képével ki lehetne valamelyest küszöbölni a légköri zavarokat, bonyolult algoritmusok segítségével (illetve a különböző szögben látott képet (képeket) összevetni... szerintem lehetséges és meg is valósították a katonai alkalmazásban.

Azokat a Mars, vagy Hold képeket pedig mostanában akarják még csak megcsinálni (valami 1-2 éven belül) és nem Föld körüli pályáról.. hanem szondával, ami megközelíti a célpontot. (bár azt hiszem már vannak ilyen képek...)

Ezzel a módszerrel a felbontás ugyan növelhető, de igazából nem az a fő gond. A földi távcsöveknél érthető is ez a fajta felbontásnövelés, hiszen a nagyon távoli objektumoknál ez a fő gond, így igencsak lehet jelentősége. Ahogy írtam már a Hubble teleszkóp is 4 cm körüli felbontást tudna egyetlen tükörrel a Földről képet készíteni. Ha több műhold van egymástól X távolságra, szerintem több gondot okoz a szinkronizálásuk, mint amennyit nyerhetnek vele felbontásban. És akkor a légkör aberrációját még mindig nem küszöbölték ki. Arra ez a mód nem alkalmas. Én úgy vélem, megelégednek katonai körökben is a centiméteres felbontással, ez még relatíve "olcsón", ésszerű költségvetéssel el is érhető talán, és valljuk meg nem is nagyon volna komolyabb felbontásra szükség. Hiszen a műholdas felderítés, megfigyelés csak egy a millió másik lehetőség mellett ...

maci

Egyet kell, hogy értsek, bár találkoztam már csodákkal, amik az ésszerűség és a lehetetlen határát súrolják.

Viszont egy azon dologról több képpel jobban kiküszöbölhető a légköri flukturáció, illetve a felbontás is növelhető egy egyszerű algoritmussal ( amikor csak a technikai felbontóképesség az akadály )

A két műholdnak egy azon helyről egyszerre képet csinálnia, összehangolni viszont nem hinném, hogy akkora ördöngösség... a pontosságáról annyit, hogy a két kép valahol lefedje egymást. A képek készítésének idejét és a műholdak helyzetét (hogy milyen rálátási szöget zár be a két (vagy n db) kép egymással) elég nagy pontossággal meg tudják adni/adott és számítható. A finomítást, hogy egy kicsit se csússzon el a két kép egymás fölött egy software is el tudja végezni, ahogy a beérkezett adatokból a számításokat és még ezernyi dolgot, hogy még részletgazdagabb képet lehessen látni.

De ha egy műhold csinál több képet gyorsan egymás után, akkor is gondolom így korrigálnak... már ha egyáltalán van ilyen, de miért ne lenne? :-D

Tovább vittem a gondolatot: ha egy műhold elmegy a terület fölött és gyorsan csinál egy rahedli sorozatképet, azzal a légköri zavarokat is elég jól ki lehetne szűrni.

Brutális célprocesszorok már vannak. A software-t meg lehet írni. Az adatátvitel is (viszonylag) nagy, de hát bele kell vágni egy nagy memóriapuffert a műholdba. Alapból technikailag a felbontás óriási. És szerintem simán össze lehet hangolni annyira két műhold pályáját is, hogy ez működjön.

Hogy nem éri meg, attól még lehet, hogy létezik. Ha van egy csomó pénze és ötlete erre az amerikai katonai kémműholdas valamelyik atyaúristennek, akkor már poénból is csinál, hogy a védelmi miniszternek meg tudja büszkén mutatni. Az ilyenekben is működnek ezek az óvodás hajlamok... sőőt... megalománia a katonák körében pláne.

De nem tudom mi az igazság. Szerintem fogadjunk, hogy most már tudnak pontosabb felvételt is, aztán 20 év múlva megtudjuk!

Ez szerintem nem így van.

Gondoljuk csak végig. Mi egyszerűbb? Egy ilyen számítógéprendszer és a szoftvere, vagy az adaptív optika? Hogy erre felelni tudjunk, tudni kell, hogy az adaptív optika hogy is dolgozik. A lényege az, hogy a főtükör hátulja meg van támasztva egy hosszúságában állítható rudazat rendszerrel. Minden egyes rúd a milliméter tízezred-százezred részének pontosságával(!) állítható, mégpedig másodpercenként 10-100 szor. Egy lézerrel megvilágítják a légkört és a magasban kialakult ionizálódott referenciacsillag képének segítségével (mert ugye ez a műcsillag is az aberrációnak megfelelően változó képet produkál) az egész rudazatrendszert működtetik. Minden egyes rúd mozog, és deformálja a tükört és vele együtt a kialakult képet úgy, hogy a lehető legpontszerűbb legyen a műcsillag képe. Azt hiszem ezek alapján elképzelhető az az elképesztő technika, és berendezés ami ilyesmire képes. Ennél még egy igen bonyolult számítógép-célszoftver is biztosan olcsóbb, és mégsem ilyesmit használnak, hanem a mechanikus berendezést ... Ez nem lehet véletlen.

Másrészt fenntartom, hogy nincs szükség a centiméteresnél lényegesen jobb felbontásra. Azt megoldják máshogy (pl miniatűr UAV-okkal) ...

maci

A múltkor is írtam, hogy egyetértek, csak játszom a gondolattal.

Adaptív optikáról már hallottam, de csak most néztem jobban utána, hogy hogy működik. Brutális.

Ami meg az eszembe jutott és leírtam, az természetesen utómunka a képeken (pedig lehet, hogy egy másodpercen belül megcsinálja ezt valami) utómunkáknál biztos, hogy használnak efféléket.

Az adaptív optikát nem is lehetne helyettesíteni ezzel, hiszen a nyersanyagnak jónak (minél jobbnak) kell lennie, erről gondoskodik az adaptív optika.