Ha a gravitáció, és az egyéb vonzerők a téridő görbülete, akkor hogyan taszíthatja az elektron a másik elektront, amíg egy protont vonz?

Ne keverd a dolgokat.

A gravitáció az a téridő torzulása, az elektromágneses kölcsönhatás pedig NEM a téridő torzulása, hanem forrása van: konkrétan az adott töltés.

"Ha a gravitáció, és az egyéb vonzerők a téridő görbülete, akkor hogyan taszíthatja az elektron a másik elektront, amíg egy protont vonz?"

Ez nem igaz. 4 alapvető kölcsönhatás van melyek az erős, elektromágneses, gyenge, gravitációs.

Ezek közül messze-messze a leggyengébb a gravitációs. Ha veszek két elektront vagy két protont akkor közöttük gravitációs vonzás és elektromos taszítás van. A gravitációs kölcsönhatás 40 nagyságrenddel gyengébb mint az elektromágneses. Szemléltetésképpen, ha csak 5 forintom lenne ennél 40 nagyságrenddel több pénz durván billiószor vagy trilliószor több pénz mint a Föld összes teljes vagyona, irgalmatlan számok.

Az elektromágneses kölcsönhatás elektromosan töltött részecskékre hat, korlátlan a hatótávolsága. Az erős és gyenge kölcsönhatásnak rövid a hatótávolsága, csak részecskéken belül hat és nem minden részecskére hat. A gravitációs pedig mely messze a leggyengébb mindenre hat és szintén korlátlan a hatótávolsága.

Részecskeszinten általában elhanyagolható a gravitáció a gyengesége miatt. Nagyobb léptékben meg ő győz. Hiszen az erős és a gyenge kölcsönhatás egyes anyagfajtákra hat és rövid a hatótávolságuk. Az elektromágneses kölcsönhatás ugyan végtelen hatótávolságú, de az anyagban sakktáblaszerűen helyezkednek el a pozitív és negatív töltések melyek kiátlagolódnak. A gravitációs kölcsönhatásban meg kivétel nélkül minden anyag részt vesz, leárnyékolhatatlan. Sok lúd disznót gravitál elven nagy méretekben ő győz.

A gravitációs kölcsönhatásban aktívan és passzívan részt vesz minden anyagfajta, vagyis minden anyagra hat és minden anyag gravitál. Első megközelítésben a tömegsűrűséggel arányos a gravitáció, Newton azt hitte hogy kizárólag attól függ, közönséges esetben közönséges anyagoknál ez is érvényesül. Einstein ennél bonyolultabbat mondott: függ a energiasűrűségtől, függ az energiaáram-sűrűségtől, függ az impulzus fluxusoktól stb. Ami megmagyarázza a Merkúr perihéliumának anomáliás mozgását, a tömeg nélküli fotonokra ható gravitációt és még sorolhatnám.

A gravitáció univerzális, minden anyagra jellemző tulajdonságát és az idő az anyagtól és mozgástól nem független volta miatt geometriailag leírható, ezért nevezik a téridő görbületének a gravitációt.

""A különböző töltések vonzzák egymást valami oknál fogva, még ha nem is érintkeznek. Miért?" "A különböző töltések vonzzák egymást valami oknál fogva, még ha nem is érintkeznek. Miért?" "

A fizika egyik célja, hogy minden kölcsönhatást egyetlen közös elmélettel írjon le, így lehetővé válna, hogy minden kölcsönhatást egyetlen alapkölcsönhatásra vezessünk vissza. Eleinte az elektrosztatika és az elektrodinamika is külön jelenségnek látszott, de rájöttek, hogy az áram töltött részecskék mozgása, és a Maxwell-elmélet egyesítette az elektromosságot és a mágnesességet, később pedig a részecskefizikai standard modell, a részecskék kvantummechanikai elmélete egyesítette a gyenge és az elektromágneses kölcsönhatást.

Szuperhúr elmélet van rá amit jelenleg még nem lehet kísérletileg ellenőrizni.

#6: a józan gondolkodás szakóca-pattintáshoz talán elég, csak ez most atom- és kvantumfizika.

Azt meg józan gondolkodásra hivatkozva próbálni cáfolni nem valami okos dolog.

Nyilván nem közvetlenül, mert távolbahatás nincs.

A teret görbítik meg, és ez hat a másikra. A hatás fénysebességgel terjed.

"Ha van a térben két anyagdarab-legyen az egyszerűség kedvéért két golyó /A és B/-egy centire egymástól.Hogyan oldanád meg, hogy "A" vonzza "B"-t ill. hogyan oldanád meg, hogy "A" taszítsa "B"-t?"

Most mit vársz, hogy azt mondjam, kötéllel húzzák, kapanyéllel taszítják egymást?

Ott van az einsteini rel. elmélet, tanulmányozd, mielőtt meg akarod dönteni "józan ész" alapon.