Szokták azt mondani a hídon dolgozóknak, hogy ha leesnek, akkor mielőtt becsapódnának a vízbe, dobjanak bele valamit, ami megtöri a víz felületi feszültségét és így megmenekülnek. Ez igaz?

Kis kavics nem sokat ér, ahhoz valami komolyabb tömeggel rendelkező dolgot kéne a vízbe dobnod, hogy az megfelelő víztömeget tudjon megmozgatni (a lényeg, hogy a sík felületet megtörd, lehetőleg minél nagyobb felületet képezve belőle, erre viszont kis tömegű kavics nem igazán alkalmas). Tehát egy néhány kilós követ kéne minden hídépítőnek állandóan magával cipelnie, akárhová megy a hídon és akármit csinál, annak mindig ott kéne lógnia rajta. Ráadásul a keze ügyében, és lehetőleg úgy, hogy könnyedén elő tudja halászni, ne akadjon be semmibe, ne kelljen semmit kibogozni hozzá, de a hídon való függeszkedés közben mégse akarjon magától kiesni.

Mindezek mellett, tegyük fel, hogy 50 méter magas hídon dolgozik az emberünk. 50 métert szabadesésben, 0 induló sebességgel kb. 7 másodperc alatt fogja megtenni. Ebből az első másodperc almegy arra, hogy feleszméljen, hogy zuhan. A következő 1-2 másodperc arra fog elmenni, hogy rájöjjön, hogy már nem tud megkapaszkodni semmiben, és hogy elő kéne halásznia a követ, valamint el is kéne dobnia - lefelé. Ez már önmagában sem könnyű feladat, tekintve, hogy függeszkedni a hídon nem hassal lefelé, hanem talppal vagy háttal lefelé szoktak. Maradt kb. 2 másodperce arra, hogy ezt mind megtegye (a maradék két másodperc kell ahhoz, hogy a kő megelőzze a zuhanó embert, és még időben csapódjon ahhoz a vízbe, hogy azzal érdemben tudjon is csinálni valamit).

És akkor még nem szóltunk arról, hogy a talppal lefelé zuhanó emberünk a kő elhajításával egyidőben elkezd hátrafelé pörögni (erő-ellenerő), így kábé pont vízszintesben lesz, mikor becsapódik a vízbe. Hogy életben marad-e azt nem tudom, de hogy a gerince ripityára törik meg a veséi leszakadnak az majdnem biztos.

Ennél azért lényegesen egyszerűbb és biztosabb módszer az, ha szépen - az előírás szerint - rákapcsolja magát a biztonsági kötélre, és problem solved.

Szép-szép az elmélet, de azért megengeded egy ex ipari alpinista véleményét? :)

Szerszám a kézben: Először is hülyeségnek tartom ezt a dolgot, hogy majd attól "puhábban" fogok vizet érni. Másodszor, ha zuhanni kezdesz, akkor reflexszerűen elkezdesz kapaszkodni. Szóval, ha volt is valami a kezedben, az már rég nincs ott. :) Harmadszor, főleg víz fölött, a szerszámokat általában magunkhoz kötjük.

Zuhanás: Régi nagy bölcsesség, hogy ebben a szakmában csak egyszer hibázol. Itt nincs olyan, hogy váratlan esemény. Az életed múlik rajta, szóval még a vén, rutinos rókák is többször ellenőriznek. Amikor balesetről beszélünk (és jegyezzük meg, hogy ebből nem sok szokott lenni), akkor az emberi hibára vezethető vissza: rossz kikötési pont választás, hibás kötél, hibás biztosítás stb, stb.

Megvannak a jó válaszok, csak megerősítésként:

1. zuhanás közben nem fogsz ilyesmin gondolkodni

2. a víz felületi feszültsége nem egy kemény réteg, hanem a felületen lévő molekulákat egymás felé húzó erő nem minden irányba hat, mint a folyadék belsejében, hanem csak befelé és ennyi, kész. Tehát a vízfelszíni molekulák mindig ezen erő alatt lesznek, nincs a víz tetején egy "kemény réteg", amit összetörhetsz, félretolhatsz stb.

A vízbe csapódástól származó sérülést nem egy felületi réteg okozza, hanem a víz komplett közegellenállása miatti erős lassulás. Dobhatsz te bármit magad elé, max annyit érsz el, hogy századmásodpercekkel előbb leszel vizes. Egy módon lehetne a víz közegellenállását csökkenteni, azzal, hogy olyan mennyiségű buborékkal telíted, hogy az már hab. De ehhez valami nagyon nagyot kéne magad elé dobni, nagyon nagy sebességgel és legalább másodpercekkel a becsapódásod előtt. Na ez a lehetetlen rész.

3. Ha sikerül bármi elég nagy dolgot magad elé dobni ahhoz, hogy valamennyire produkálja a hab-hatást, akkor az a test jóval előbb fog lelassulni a vízben, mint te, aki a habban követed, vagyis az eléd dobott cuccon fogsz becsapódni. Megkockáztatom ,hogy ez sokkal rosszabb, mint a víz.

Az egyszer hibázunk rész egy általános mondás. Persze, hogy van eltérés ettől, de ezt nem is arra mondják, hanem az odafigyelésre.

A szerszámok nem oldhatatlan rögzítéssel vannak megoldva.

A reakció idő, amit emlegetsz, csak egy része az 1 mp-nek. Ezt a fékútnál szokás emlegetni, ahol benne van a képletben az ember észlelési és cselekvési ideje, valamint a fékkésedelem. Ezt átlagosan (hidraulikus fék esetén) szokták 0,5 mp körüli értékre tenni. És mivel mindenhol ráhagyással számolnak ezért kerekítik fel 1 mp-re.

Ezzel most nem ellent mondani akartam neked, csak kiegészítettem a mondandód.

Ahogy elnézem, úgyis teljesen felesleges neked ellentmondani, illetve más véleményt képviselni, mivel számodra csak a feltétel nélküli bólogatás az egyetlen elfogadható válasz.

Szóval igen! Mindenben igazad van és én, aki csinált is ilyet, teljesen hülye vagyok a témához.