Mennyi energiát lehet kinyerni egy sivatagban elhelyezett fém hőtágulásából?

Az extrém sivatagi hőkülönbség a nappal és éjszaka közt jó energiaszerzési ötlet, de ebből nem sokat nyersz.

Gondolkodj inkább térfogati tágulásban.

Feketére festett, lehetőleg merev, rugalmatlan falú hermetikusan zárt nyomástartó edény simán tele levegővel, ami egyszer hajnalban, egyszer kora délután nyit szelepet egy kis turbinára. A nappali tágulás nyomása hajt délután, az éjjeli lehűlés vákuuma hajnalban.

Mindenesetre garantálom, hogy ez sem lesz éppen egy atomerőmű.

Egy fókuszált fényes naperőművel hajtott zárt rendszerű gőzturbina sokkal hatékonyabb.

Viszont azzal már elkéstünk, nem hogy feltalálták, de alkalmazzák is.

Hát nem sokat, mivel a fém kis mérete és az alapul szolgáló jelenség, amely csupán a hőmérséklettől (pontosabban hőmérsékleti egyensúlytól) függ, és nem az időtől, eléggé bekorlátozza azt. Nem is beszélve a rengeteg áttétel okozta veszteségről, amire gondoltál.

Az előttem szóló már említette a naperőművet, amelynek teljesítménye a tükrök összfelületének méretével (elvileg) tetszőlegesen növelhető, az összegyűjtött energia pedig nem az aznapi hőmérséklettől, hanem a napsütéses órák számától, azaz az eltelt időtől függ. Ez sokkal hatékonyabb, mint a hőtágulás.

Csak még egy kis mechanika hozzá.

Nézd meg, hogy a modern vasúti sínek sok-sok kilométeren át folyamatosan hegesztettek, nincs dilatációs rés.

Pedig ezek is kapnak plusz negyven-mínusz húsz között mindent.

Ha előírásosan le vannak rögzítve, mégsem tekerednek kurfliba nyári napokon.

Nos, természetesen hőtágulnak ezek is.

Csak a tágulást a rugalmasságuk felveszi.

Persze, ez hatalmes feszültséget jelent, vagyis azt a nyomóerőt, amit te szeretnél felhasználni energiatermelésre.

Csakhogy, ha ebből mechanikusan szeretnél energiát nyerni ,akkor nagyon nagy áttételeket kéne rá tenni, ha az mechanikus áttétel, annak minden elemények van saját rugalmassága, valamint ilyen áttétel hatalmas erőt igényelne a kis elmozduláshoz.

Valószínűsítem, hogy a felhasználható erőt ilyen mértékben ellentartó áttétel mechanikánál simán lenyelnék a szerkezet elemei rugalmas energiaként, nem lehetne meghajtani.

Amúgy, ha utánaszámolsz, hogy mondjuk egy 30 méteres vasúti síndarab mennyi hőenergiát tud felvenni egy sivatagi nappal, látni fogod, hogy az az energia (most hasra ütve tippelek, de szerintem nem tévedek nagyot) kb. arra lenne elég, hogy egy 10 wattos égő fél napot világítson.

Hát, az bizony lóf*x.

:)

"Hú, valaki itt baromira megsértődött. :D"

Lemaradtam valamiről, amit esetleg már töröltek is?

Szeretnék pontos választ adni a kérdező kérdésére:

A kinyerhető energia felső elméleti korlátja a testet a felmelegedés során ért energia.

Ha a körülmények ideálisak a pdV szorzat adja ezt. (p értelmezése itt nehézkes a kristályos szerkezet miatt, de a belső feszültség illetve rugalmassági modulus segít a szemléltetésben.)

Mivel a munka térfogati, és az elmozdulás csak egy irányba eső rögtön látható az adott irányba történő elmozdulás nem tartalmazhatja a teljes energiamennyiséget. Ezért Vadmalac tartályos megoldása biztosan jobb mint a rudas ötlet.