Fele olyan sűrű anyagban fele akkora a súrlódás?

A súrlódás és a közegellenállás nem ugyanaz. A surlódás akkor jön létre amikor két test felülete egymáshoz ér és a haladó testre súrlódási erő hat amit a felületek"érdessége" okozza pl:autó hala d az úton, a beton és agumi között lép fel a surlódás

Közegellenállás akkor jön létre amikor egy test halad a közegben és a közeg a erőt fejt ki a testre ami úgymond nyomja a testet pl: repülőgép repül a levegőben de a levegőt alkotó részecskék ütköznek a repülővel ami a repülő haladási irányára ellentétes irányba nyomja a repülőt alkotó fémet.

Ha jól tudom a közegellenállást nem csak egy anyag sűrűsége szabályozza hanem az anyagi minőség is. Szóval ha egy tartájban az anyagot kicseréljük egy fele olyan sűrű anyagra akkor nem lesz a közegellenállás a fele mert más lehet az új anyag anyagi minősége.

"Mit értesz anyagi minőség alatt?"

Pl. viszkozitás, ami nem arányos a sűrűséggel.

Vagy pl. a jég sűrűsége is kisebb a vízénél, mégis nehezebb egy jégtömbben úszni, mint vízben.

Ha az anyagot alkotó elemek (atomok, molekulák) között ugyanolyan kapcsolat lenne minden anyagban, akkor talán a sűrűségtől függne a közegellenállás, de nem így van. A részecskék néha jobban "ragaszkodnak" egymáshoz egy kisebb sűrűségű anyagban.

Pl. az olaj úszik a vízen, mégis nagyobb közegellenállása (és viszkozitása), mint a víznek.

+

[link]

Te most a viszkozitásra gondolsz? Belső súrlódásnak is nevezik.

Alapesetben igen, de ezen a belső kötőerők változtathatnak. Lásd a víz, a méz és az üveg viszkozitását.