Hogyan tervezik az új gyógyszereket? Egy vegyületről kikövetkeztethető, hogy milyen hatása lesz?

Ahhoz, hogy új gyógyszereket kutassanak, általában valami céllal kezdenek, ez lehet akár egy enzim, aminek a működését akarják blokkolni, serkenteni, és keresnek olyan vegyületeket, amik erre hatással vannak. A mai technikának köszönhetően akár több száz különböző vegyületet ki lehet rá próbálni elég rövid idő alatt. (De olyan is van, hogy egy kedvező hatásból keressük vissza azt a vegyületet, ami okozhatta azt, és aztán azzal a vegyülettel dolgozunk tovább) Ha találtunk megfelelő vegyületeket, akkor különböző tesztekkel le lehet ezeket szűkíteni, amit aztán évekig is vizsgálnak, hogy mekkora mennyiségben hogy hat, mennyire citotoxikus, pontosan hogyan hat, milyen közegben stabil, milyen formában lehet beadni, injekcióként milyen pufferben működik, milyen mellékhatásai vannak, mennyibe kerül az előállítása, mennyire szelektív az adott problémára, mennyire hatékony az előállítása, mennyi és milyen mellékhatásai vannak stb, olyan 15 év is eltelik, mire azt a patikában meg tudod venni.

Van a preklinikai vizsgálat és klinikai teszt, a preklinikain kémcsőben, sejt- vagy szövetkultúrákon , baktériumokon, éő sejteken tesztelik, ez mind szökséges ahhoz, hogy lássuk, hogy viselkedik az adott anyag, és mennyire biztonságos emberen tesztelni, a klinikai tesztelés pedig az, amikor ténylegesen embereken tesztelik. Kb 5000 vizsgált vegyületből, hatóanyagból 1 kerül ténylegesen emberi tesztelésre. Itt több különböző fázison kell átmennie ahhoz, hogy aztán hatósági jóváhagyásra kerüljön. Ha ez megtörténik, akkor még ezt követően is folyamatos ellenőrzés alatt van a gyógyszer.