Veszélyes-e az ember számára a szervezetébe jutó alumínium (vegyületeiben)?

A lúgok meg elég rendesen kikezdik az alut.

Nem akarok én kardoskodni az alumínium károssága mellett, de nem hiszem azt sem, hogy a korrózióálló edények alut kiszorító térfoglalása csakis üzleti okokra vezethető vissza.

12:21,

Sot, az oltasokba nem raknak ceziumot, aranyat, szilicumot, germaniumot, heliumot, xeont se - de ez hogy jon a temaba? O.o

Köszönöm, 13., nem vagyok szakmabeli, volt téma ez, onnan "jött"

[link]

"az oltásokból kihagyják az alumíniumot"

Alumínium - alumíniumsók (alumínium-foszfát, alumínium-hidroxid) formájában - egyes – nem élő ágenst tartalmazó – védőoltásokban van, mégpedig immunválaszt elősegítő segédanyagként, adjuvásként.

Bővebben erről Ferenci Tamás biostatisztikus, egyetemi adjuntus ( [link] ) blogjában: [link]

Példának okáért:

[link]

Te gyanítom a tiomerzálra gondolsz - azt hagyták ki/cserélték le az oltásokból egy téves eredményű "kutatás" (ahol ki is derült, hogy a kutatót - pontosabban csalót - lefizették) miatt keltett hisztéria miatt - de az higanyvegyület.

Ez utóbbiról bővebben:

[link]

[link]

Amit az oltasokbol kihagynak (abban az ertelemben hogy valamikor viszont nem hagytak ki), az a higany. A higany amugy egy tiomerzal nevu vegyulet formajaban volt jelen paranyi mennyisegben, de hat “jujj higany jujj”, szoval a gyogyszergyarak meghajoltak az emberi butasag elott es inkabb kihagyjak.

Az aluminiummal kapcsolatban az az erv, hogy a foldkeregben gyakori, ergo erintkezunk vele ergo nem artalmas… nos, ez komoly butasag. Ugyanis nem igazan eszunk foldet es ha ennenk is, a foldkeregben az aluminimum elegge inert allapotban van. A femmergezesek tobbnyire nem foldevesre vezetodnek vissza hanem arra az emberi tevekenysegre, hogy kivesszuk, feldusitjuk az adott femet, aztan igy mar eleg konnyu toxikus mennyiseget magunkhoz venni. (Amugy bizonyos biologiai folyamatok hasznositjak az aluminiumot ami ezaltal lenyegeben nyomelemkent van bennunk jelen.)

Namost azon vitatkozni, hogy oldja-e a gyomorsav az aluminiumot, hat, kevesse tunik relevans kerdesnek. Maximum akkor, ha valaki alu csavarokkal dobja fel az unalmas etrendjet. Edenyek, etkeszletek eseteben ez nem merul fel, ezeket az eszkozoket nem nyeljuk le. (Avagy: van-e kimutathato kopasa az alukanalaknak pusztan a nyalogatas altal?)

A valos kerdes inkabb az, hogy hasznalunk-e olyan kemiailag mobilizalt aluminium-tartalmu holmikat, amiket szopogatva, lenyelve aluminiumhoz juttatjuk a szervezetunket. Erre nem tudok valaszt adni amugy, de gondolom azert ha akarunk, hozzajuthatunk a betevo aluminiumhoz. Az aluminium jellemzoen vesebetegseggel kapcsolatban tud felhalmozodni, es nemigen ismerunk akut mergezeses eseteket, tehat igazabol ugy nez ki, hogy az atlegos emberi elet folyaman a vese eleg jol elboldogul az aluminiummal amit felveszunk.

Na de mi tortenik akkor, ha mar bent van? Hat azt azert erdemes tudni, hogy az aluminium ion nem nagyon baratsagos dolog, de azert van annal rosszabb is. Alzheimer korral es verszegenyseggel szoktak kapcsolatba hozni. Mivel nincs akut tunete, ezert a rossz hir az, hogy mire eszreveszik a mergezest, addigra jo esellyel elhulyultunk az Alzheimer miatt, amit nem lehet visszaallitani.