A közönséges ablaküveg a fény egyes hullámhosszait miért engedi át más %-os arányban, mint az általunk látható fényt?

Az átengedett spektrum anyagfüggő. Az üveg áteresztési spektruma is befolyásolható az összetétellel.

A tiszta kvarcüveg elég jól átengedi az ultraibolyát. A szolárium lámpáit ezért hívják kvarclámpának.

Azt kell ertened, hogy a feny az elektromagneses sugarzas teljes spektrumanak egy kicsi resze. Az a kicsi resze, amit a szemunk pont erzekelni kepes. De attol meg ugyanazok a szabalyok vonatkoznak ra, mint az osszes tobbi elektromagneses sugarzasra, mint peldaul a radiohullamokra, a mikrohullamokra es az osszes tobbire.

Az elektromagneses sugarzasrol pedig jelenleg azt kell tudnod, hogy nemely anyagokban elakad, nemelyekben nem. Valojaban minden anyagnak megvan az “listaja”, hogy melyik fajta hullamokat akasztja el es melyikeket nem, es mivel a kapcsolat oda-vissza igaz, ezert ezaltal minden elektromagneses hullamnak is megvan az a “listaja”, hogy melyik anyagban akad el es melyikben nem.

A szemunk miatt hajlamosak vagyunk a lathato fenyt valami kulonos, ezen szabalyok alol kivetelt kepezo izenek tekinteni, holott ez nem igaz. Azok a dolgok, amiket latunk magunk korul, elakasztanak bizonyos hullamokat, mig masokat nem. Amiket nem latunk (mert atlatszoak) azokat pont azert nem latjuk, mert nem akasztanak el egy lathato hullamot sem. De attol meg miert kene azt a kovetkeztetest levonnunk, hogy az atlatszo anyagok ebbol a hatalmas spektrumbol semelyik masik hullamot sem akasztjak el? Nyilvan tehat lesznek olyan anyagok, amik atengedik a lathato fenyt (atlatszoak), de elakasztjak az UV-t, de olyanok is lesznek, amik mindkettot atengedik. Sot bizonyara olyannak is kell lennie, ami elakasztja a lathato fenyt vagy annak egy reszet (azaz van valamilyen szine), de atengedi az UV-t, ugyhogy ha ezen keresztul nezel a napba, csodalkozhatsz, hogy miert vakultal meg.

Igazabol az elakasztasnak (nevezzuk ugy hogy abszorbancia) is van merteke, van olyan anyag amelyik kicsit, van olyan, amelyik nagyon tud abszorbealni. De a teljes abszorbancia fugg a reteg vastagsagatol is, tehat egy 10-szer jobban abszorbealo anyagbol 1/10 olyan vastag kell ahhoz, hogy ugyanannyi fenyt nyeljen el. Tehat az uvegre se mondhatod, hogy 70%-ot enged at valamibol, csak azt, hogy egy 1 cm-es uveg 70%-ot enged at. Egy 10 centi vastag uvegtomb sokkal kevesebbet: az elso centi atenged 70%-ot, a masodik centi a maradek 70%-at, a harmadik a maradek 70%-at stb, azaz a vegen kb 3% marad.

Nyilvan az altalad a kerdesben idezett adat egy atlagos uvegablakra vonatkozik, de erdemes tudnod, hogy egy vekony uveg nem fog ugyanugy vedeni a barnulastol, mint az otthoni ablakuveg.

A spektrum anyagfüggése látató , közeli infra és UV tartományban elsősorban anyagszerkezeti okokkal magyarázható.

A különböző molekulák elektronszerkezete, kötések alakja és környező csoportok, molekulák hatása befolyásolja.

Ilyen rezonanciákat gerjesztenek a fotonok:

Vegyérték :kötésszög, kötéstávolság :IR

Elektronszerkezettel összefüggő gerjesztés UV-VIS

Ha a foton energiája olyan (hullámhossz) hogy kölcsönhatásba tud lépni az anyag valamely részével, akkor elnyelődik bene, így az a hullámhossz tartomány elnyelődik és máris kialakul az áteresztési spektrum.

Összefoglalva: a fotonok energiafüggőek, hullámhosszuk szerint.

Bizonyos hullámhosszú fény kölcsönhatásba képes lépni az anyag bizonyos részeivel, képes gerjeszteni azokat.

Ezek a fotonok elnyelődnek, igy a fényből hiányozni fognak.

Ezért alakul ki az áteresztési spektrum.

"átengedi az UV fény 0%-át"

Én úgy tudom, a sima házgyári ablaküveg az UV kb. 50%-át engedi át. Más összetételű üvegek többet vagy kevesebbet. (A plexi műagyag pl. majdnem 100%-át.)

normal üveg: soda lime glass

[link]