Ha valakinek volt telefonja a 80-as években Magyarországon, akkor lehetett külföldi számot hívni vagy csak magyart?

Nekem szerencsém volt. A családunknak már a 70-es években volt otthon tárcsás, vezetékes telefonja. Budapest. Úgy működött, hogy felvettem a kagylót, ha budapesti számot hívtam, akkor a vonalhang esetén már tárcsázhattam is az akkor még 6 jegyű számot, ha vidékre, akkor 06, újabb vonalhang, körzetszám, telefonszám. Kb úgy, ahogy mobilt hívsz vezetékesről.

De kisebb falvakban volt, ahol interurbán lehetett csak, azaz először felhívtam egy ún "interbejelntő" vonalat, itt elmondtam, hogy hová szeretnék telefonálni, településnév és telefonszám. Utána ők felhívták és engemet is visszahívtak, hogy akkor összekapcsoljanak vele. Bonyolult volt, de nem élhetetlen.

"Gondolom az USA tabu volt"

Ez a 80-asokban már nem attól függött. Egy csomó helyre ott is lehetett telefonálni. Gondolom, ez már telefontársaságok közti szerződés függvénye volt.

Persze a telefon politikai jelentősége az megvolt. Például amikor Jaruzelski bevezette a szükségállapotot Lengyelországban, az kb 5 intézkedést jelentett, nem lehetett CB rádiózni, nem lehetett 06-ot tárcsázni, nem lehetett táviratot feladni. Jó hírközlés nélkül nincs sikeres lázadás.

"Bonyolult volt, de nem élhetetlen."

Emlékszem, a hetvenesek végén az Üllői út-Ecseri út nagypostánál kiraktak a kollégáim reggel 9-kor, kértem egy vidéki hívást az anyósjelöltem munkahelyére Somogy megyébe, mert akartam menni a hét végén, de az esti vonathoz nem volt már busz. Délben szólt a hang, hogy menjek a hármas fülkébe... Tényleg nem volt élhetetlen. :D :D :D

Olyan gyenge volt a telefonhelyzet Magyarországon, hogy a közművek saját telefonhálózatot tartottak fenn. Na az rossz minőségű volt, abba valóban emelt hangon kellett beszélni.

De ez a közlés, hogy a 06 után recsegett, ez hülyeség. Az automata központokban volt erősítő.