A vas ötvözhető alumíniummal?

Korlátozott mértékben igen. Például szilícium szegény ( jól horganyozgató ) acélokat mangánnal, és alumíniummal dezoxidálják. Persze az eljárás során az alumínium nagy része leég, és a salakba kerül.

Pontosan mennyi alumínium oldódhat vasban? Ha jól emlékszem néhány tized %. Ha több van benne az alumínium kiválik. A kohászok, hengerészek bosszantására a hengerelt árú csíkos lesz.

Acél alkatrészek, lemezek felületi alumínium bevonásakor is történik ötvöződés, de az más tészta.

---

A nyers kohó-alumíniumban mindig van vas. Durva esetben néhány % is lehet.

Van is meg nincs is. Az izzó, folyékony acél majdnem olyan mint az anekdotabeli mindent feloldó folyadék. De szobahőmérsékleten nyugodtan lehet vasedényben higanyt tárolni.

Ólom, és ón a folyékony vasban korlátozottan oldódik, de ha lehűl, a kristályhatárokon kiválik. Csak néhány ppm (parts per million / milliomod rész) marad a ferrum fázisban.

Akadálya az ötvözésnek, ha az egyik fém elgőzölög, mire a másik komponens megolvad.

Egy anyag ötvözésekor az ikerdiagram (állapotábra) a mérvadó. Sok gyakorlati méréssel ezt már igen sok anyagpárosra meghatározták, ezek többé-kevésbé fellelhetők az (elsősorban angol nyelvű) irodalomban.

Az ikerdiagramból olvasható ki, hogy milyen hőmérsékleten, milyen súlyszázalékos arány mellett, hogy alakul az állapot, és a szövetszerkezet, továbbá hogy alakul az ún. telítődési határ, azaz súlyszázalékban a maximális ötvözőanyag mennyisége.

Ahogy az előző válaszoló is rámutatott, a hőmérséklet igen jelentékeny szerepet kap. Az ikerdiagrammok ezt is figyelembe veszik, a függőleges tengelyen pont ez szerepel.

#4 Válaszadó! Erre gondoltál?

[link]

Az állapotábrákból kiolvashatók a különböző fázis átalakulások, szegregációs folyamatok, fémvegyületek - általában rideg, kemény fázisok - képződése, stb. Csak az olvasztár anyósának életkora nem.

Bocs ez az igazi:

[link]

"Akadálya az ötvözésnek, ha az egyik fém elgőzölög, mire a másik komponens megolvad."

Akkor a másik fémet porként kell betenni. Így készülnek például az amalgámok.

A vas minden fémet old? Nem egészen. A réz és az ezüst nem elegyedik vassal. Az ezüst és a vas ötvözésével készült fém tipikus fantasy termék.

Vannak a vas ötvözői, a feketefémek, a vassal nem, vagy erősen korlátozottan elegyedő elegyedő színesfémek, és persze a nemesfémek.

#4-es vagyok. Igen #5-ös, erre gondoltam. Valahol volt még régebben egy olyan honlap, ahol több száz ilyen állapotábra volt, a legkülönbözőbb (néha meglepő) anyagpárosításokkal.

Nem találom most hirtelen ezt a honlapot, de valahol biztosan megvan, vagy valami hasonlót lehet találni.

(Ha valaki talál ilyet, esetleg belinkelhetné, a kérdezőnek is talán hasznos lenne).

Amúgy tényleg vannak olyan anyagok, amelyek igen rosszul ötvözhetők egymással, ezért ezt a problémát az iparban másképp oldják meg, úgy hívják hogy porkohászat. Tipikusan forgácsolószerszámokat, köszörűkorong-szabályozó tüskéket, önkenő csapágyperselyeket gyártanak ezzel a technológiával.

Persze ez az egész egy makroszkópikus dolog, van mikor ez sem elég. Ilyenkor lemennek atomi szintre, és modern fizikán alapuló eljárásokat használnak. Ennek pl. a félvezetőiparban van igen nagy szerepe.

Az akadályok néha legyőzhetők. A nyomás növelése laboratóriumi méretekben működik. Pl. leforrasztott, vagy lehegesztett csőben olvasztunk össze két fém porát. De üzemi méretekben komoly biztonságtechnikai kockázatot jelent.

Sokféle trükk ismert: Komponensek meghatározott sorrendben adagolása, elő-ötvözetek készítése, összekevert fémporokból briketteket, vagy kész alkatrészt sajtolunk .... stb.

.........

Bocs dolgom akadt ---- majd folytatom.