Mivel az ózon üvegházhatású gáz, ezért ha nem lenne, akkor hidegebb lenne?

A wikipédiás cikkből kitűnik, amit az előbb válaszoltam: Az ózonréteg maga fölmelegszik, míg az alatta lévő rétegek (Tropopausa, ahol élünk) hidegebbek lesznek, tehát energiát fog föl. Viszont a földközeli ózon is ugyanezt a hatást gyakorolja, csak itt a földközelben melegszik föl tőle jobban a levegő.

Így ha sem fönt sem lent nem lenne ózon akkor kb ugyanilyen meleg lenne, mert az az energia ami fönt nem nyelődik el lejutna és itt melegítene. Más kérdés hogy minden élőlény halálosan leégne.

Ha csak az egyik réteg kezdene el hiányozni és a másik nem akkor már egész másképpen alakulna ez a dolog.

Persze a kérdésed fiktív hiszen az UV sugárzás hatására, folyamatosan keletkezik, tehát el nem tűnhet.

A Chlór származékok miatt bomlott gyorsabban mint ahogy keletkezett, ez ugyan ózonlyukat képzett a sarkok fölött, de amióta vigyázunk ezek használatával (és betiltották a káros anyagokat) ez a lyuk megállt a növekedésben sőt csökkenni kezdett.

[link]

Kedves EagleHUN!

Bár a válaszodban hasznos dolgokat írsz, hadd pontosítsak néhány dolgot.

"(Tropopausa, ahol élünk)"

A troposzférában élünk. A tropopauza a troposzféra és a sztratoszféra határán, mintegy 9-17 km magasságban (ez elsősorban az Egyenlítőtől való távolságtól függ).

[link]

[link]

"Így ha sem fönt sem lent nem lenne ózon akkor kb ugyanilyen meleg lenne..."

Azért nem egészen, hiszen jóval nagyobb mennyiségű ózon van a sztratoszférában, mint a troposzférában. (És nagyobb gondot is tud az ózon a földfelszínen okozni a felmelegedésnél.)

[link]

Azonban, amellett, amit az ózon szerepéről írsz a hőmérséklet befolyásolásában, az ózon egyben üvegházhatású gáz is.

[link]

[link]

[link]

Az emberi hatás ebben az esetben nem egyértelmű, hiszen míg a sztratoszférikus ózonmennyiség csökkent az emberi tevékenység miatt (igaz, ez a folyamat, ahogy írtad is, az utóbbi időben megállt), a troposzférikus ózonmennyiség növekedett.

(És még egy dolog. A klór szót nyugodtan lehet magyarosan, k-val írni (pláne, ha hosszú ó-val írod). A tropopauza szót is z-vel szoktuk írni magyarul. Nem kötekedésből mondom, de az első tényleg nagyon bántotta a szememet (nem mintha én olyan perfekt volnék helyesírásból).)

Le kéne vonni a tanulságot a leírtakból: az ózon odafent megállítja a Napból származó hő egy részét, viszont a földfelszínről visszasugárzó hő egy részét is visszatartja. Szóval van hőmérsékletet növelő és csökkentő hatása is, ha a földfelszínt nézem.

Ha TELJESEN eltűnne az ózon (de írták, hogy ilyen nincs), akkor lenne plusz és mínusz hatás is, valószínűleg jó bonyolult számítások eredménye lenne az, hogy az eredő melegít vagy hűt. És mivel, mint írták, teljesen nem tűnhet el, nem igazán volt értelme, hogy bárki rászánja az időt a számításra és publikálja.

Rendben 3-as volt amit elírtam.

"Azért nem egészen, hiszen jóval nagyobb mennyiségű ózon van a sztratoszférában, mint a troposzférában. "

Na ez az ami nem igaz. Százalékos arányban valóban több van. De a molekulák számában (vagyis össztömegben) nem, mivel a sztratoszférában már igen ritka a levegő!

Valahol olvastam hogy ha onnan összegyűjtenénk és lehoznánk az összes ózont, a földfelszínen valami egészen vékonyka rétegben borítaná be a föld teljes felszínét egy színtiszta ózonból álló réteg (-et létrehozva), ahol nincs más se N2, se O2 se CO2...

(Bocs már nem emlékszem hogy 3mm vagy 0.3mm-t írtak.)

#6

3 mm-nek felelne meg nagyjából (mintegy 300 Dobson).

Ajánlom, hogy nézd meg a képet, amit linkeltem ezzel kapcsolatban (egyébként a te linkedbe is benne van). Ott az ózon mennyiség Dobson egységekben, azaz abszolút mennyiségben és nem arányban van ábrázolva. De itt egy másik ábra az ózon eloszlásáról (itt a parciális nyomását ábrázolják):

[link]

Írják is, hogy az ózon 90 %-a 10 és 50 km közötti magasságban található.