Időkép szerint kedden napéjegyenlőség, de mi alapján?

Ez az oldal praktikus vagy ha úgy tetszik, emberi szempontból közelíti meg, hogy mikor van nappal - azt veszik annak, amikor az égen világít a Nap. Ennek megfelelően napkeltének azt veszik, amikor Nap felső pereme felbukkan a horizont fölött, napnyugtának pedig azt, amikor a felső pereme eltűnik a horizont alatt. A Nap felkelésének és lenyugvásának ideje emiatt tehát a nappalhoz számít.

A napéjegyenlőséget viszont a tudósok úgy számítják, hogy napkeltekor és napnyugtakor is azt az időpontot veszik a nappal kezdetének, illetve végének, amikor a Napnak pont a közepe érinti a horizontot.

A napéjegyenlőség pillanata definíció szerint az, hogy a Nap merőlegesen delel az Egyenlítő felett.

Amúgy a TimeAndDate oldalon van egy ilyen link is:

'Why is the day and night not exactly 12 hours on Equinox?'

egyből a napéjegyenlőség időpontja alatt. Klikkelj rá!

Érdekesek a wiki cikkei:

"Napéjegyenlőségnek nevezzük azt, amikor egy égitest mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart."

Az angol verzió:

"An equinox is an astronomical event in which the plane of Earth's equator passes the center of the Sun."

Vagyis napéjegyenlőség az, amikor a földi egyenlítő síkja találkozik a Nap középpontjával. (A Nap középpontja az egyenlítő síkjában van.)

Nekem az angol cikk megfogalmazása jobban tetszik, de mindkettő helyes.

Amúgy a különböző oldalakon szeptember 23. 8:20 és 8:22 (UT) közötti időpontokra esik, vagyis +1 óra a zónaidő, +1 óra nyári időszámítás, tehát 10:20 és 10:22 közötti helyi idő. Többek között azért nem könnyű másodpercre meghatározni, mert a Nap nem állandó gömb alakú, a középpontja vándorol, ahogy pl. a "felszíne" emelkedik-süllyed, oszcillál (-> solar surface oscillation). Másrészt a Nap felszíne (a fotoszféra felső határa) csak egy elméleti határ, nem egy egzakt felület, folyton változik. Ezek miatt a középpontjának a helyzete sem ismert olyan pontosan, hogy a napéjegyenlőség másodpercre pontosan számítható legyen.

A magyar Wikin ez a megjegyzés érdekes:

„Napéjegyenlőségnek nevezzük azt, amikor egy égitest mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik:”

Egy egész féltekére hogyan értelmezzük az nappal és éjszaka hosszát? A sarkpontokon például fél évig nappal, fél évig éjszaka van, tehát ott „folytonos” a napéjegyenlőség?

A kettőspont utáni magyar és az angol definíció ekvivalenciáját amúgy könnyű látni. (Ha matekosak akarunk lenni, akkor tessék utána nézni a térbeli sík és egyenes bezárt szögével kapcsolatos definícióknak és egyszerű tételeknek, ha építészek, akkor meg egyszerűen elképzelhetjük a két felállást.)

Amúgy Sün Integré válasza részben magyarázza a kérdést, azért csak részben, mert a napkorong széle 1,5-2 perccel a közepe után halad át a horizonton reggel és este, tehát ez 3-4 percet változtat a nap hosszán. Viszont Budapesten 23-án 12 óránál 9 perccel hosszabb a nappal, így még legalább 5 perc eltérést kéne magyarázni valahogy. (Illetve még át kéne gondolni, hogy ennek a 3-4 percnek mi az előjele, mert ha az nem stimmel, akkor 12 perccel vagyunk odébb, mint szeretnénk.)