Ha a levegő páratartalma 80%-os, akkor nyáron napközben miért nem keletkezik köd, amíg télen 80%-nál már alig lehet látni valamit?

A levegő hőmérsékletétől. Relatív páratartalom.

A meleg levegő több vizet tud magába szívni, mint a hideg levegő.

Az a gond, hogy kevered a köd és a vízpára fogalmát (hétköznapi nyelvben keveredik a kettő, úgyhogy ez érthető).

A vízpára alatt gáz halmazállapotú vizet értünk. Minden folyadéknak (és szilárd testnek) van úgynevezett gőznyomása. Ez azt jelenti, hogy egy adott anyagból adott hőmérsékleten mekkora nyomású gáz tud egyensúlyt tartani a folyadék fázissal. A gőznyomás a hőmérséklet növekedésével növekszik. (Forrásról akkor beszélünk, ha a gőznyomás eléri a külső nyomást.) Mivel ebben az esetben a vízmolekulák nem állnak össze, nem is törik meg rajtuk a fény, így nem látható (illetve annyiban érzékelhető, hogy kismértékben befolyásolhatja a levegő fényelnyelését).

A relatív páratartalom azt mutatja meg, hogy az adott hőmérséklethez tartozó gőznyomáshoz képest mekkora a levegőben levő vízpára parciális nyomása. Ezért (elvileg) csak akkor képződhet köd, ha a relatív páratartalom 100 %.

Ködnek gáz közegben eloszlatott (diszpergált) folyadékcseppeket nevezzük. Köd akkor alakul ki, ha magas relatív páratartalmú levegő hőmérséklete lecsökken. Mivel ezzel a víz gőznyomása is csökken, a pára előbb-utóbb ki fog csapódni (elvileg mikor eléri a relatív páratartalom a 100 %-ot, gyakorlatilag sokszor később, mivel gócképző szemcsék kellenek a kicsapódáshoz - részben ez magyarázza a kondenzcsíkok létrejöttét is).

Mivel a ködben apró vízcseppek vannak, ezek megtörik, szórják a fényt, ezért látjuk a ködöt (illetve ezért nem látunk benne messzire).

#5

Igen, röviden összefoglalva ennyi a különbség.