Létre lehetne hozni egy olyan "vérvonalat" amiben csak nők vannak, szűznemzéssel és klónozással?

Talán a "végtelen határok" című sci-fi sorozat egyik részében láttam a problémádra megoldást!

Figyelem Spoiler következik:

A történet szerint a férfiak háborúskodása miatt biokémikus nők átvették a hatalmat a földön, egy ostor nevű vírussal kiirtották a férfiakat. A kevés túlélőt több különböző helyen lefagyasztották. Lefagyasztott spermákból nemzettek kizárólag lány utódokat. Matriarchális falvakban éltek, egy központi tanács vezetése alatt. Mígnem 100 évvel a férfiak eltűnése után a központi tanács kísérletbe kezdett és felélesztett egy férfit. (Ez csak a végén derült ki hogy szándékos volt.) A felélesztett betévedt egy faluba, csodálkozva fogadták, ismerkedtek vele. Aztán kezdődtek a viszályok mindenki "ki akarta próbálni" lévén eddig "lezbosziak voltak" meg mű segéd eszközeik. :)

Egyre többen hallgattak a férfira, végül az sikeresen föllázította a falut hogy szerezzék meg maguknak a közeli vízi erőművet hogy állandó legyen az áramellátás a faluban. El is mentek, na itt avatkozott be a vezetőség. A sztori úgy ér véget hogy tolják vissza a fazont a hűtőbe miközben kiabálja hogy: Nee, Nee... :)

A lényeg hogy lefagyasztott spermával és embrió válogatással már jó rég megoldható ez a probléma.

"A lényeg hogy lefagyasztott spermával és embrió válogatással már jó rég megoldható ez a probléma." - igen, csak az nem klónozás, hanem mesterséges megtermékenyítés.

"úgy hogy elvetnek marha sok magot és annak csak egy része kel ki, a másik, hogy egy leukémiára vagy hasonlóra erősen hajlamos növény senkit sem érdekel, mert maximum elpusztul aztán van helyette másik" - ez nekem volt válasz? A klónszaporításnál nem vetnek magot, ott levágják pl. egy fa ágát, elültetik, és önálló fa lesz belőle, a "szülő" fa klónja. Ha a degradáció akkora lenne, nem lehetne mondani, hogy "senkit sem érdekel", hiszen pár generáció után nem lenne életképes utód, ráadásul a mai iparszerű mezőgazdaság pont a hozam maximalizálására és egyenletesítésére megy rá (ezért is nem szaporítanak magról, sajnos). A leukémiás növény meg külön plusz pontot ér... :D

"Létre lehetne hozni egy olyan "vérvonalat" amiben csak nők vannak, szűznemzéssel és klónozással?"

Szűznemzéssel vagy klónozással? Mert a kettő legfeljebb részben fedi át egymást. A szűznemzésnek két típusa van: az apomitikus és az automitikus szűznemzés. Az apomitikus változatban a petesejt mitózissal jön létre, azaz diploid lesz és ebből már fejlődhet az utód. Az automitikus szűznemzés során viszont meiózis történik, és két sejt a meiózis során, vagy után egyesül, így kapunk egy diploid sejtet, amiből az utód lesz. Mivel a meiózis során rekombinálódnak a gének, létrejöhetnek olyan utódok is, amelyek genetikailag nem egyeznek a szülővel (bár csak az ő génjeit, alléljait hordozzák).

[link]

A természetben az emlősök között nem fordul elő a szűznemzés. Ennek (úgy tudom) fő oka a genomi imprinting (amiről a 10. válaszoló által küldött linkben is szó van). Ez azt jelenti, hogy bár az összes génből (férfiaknál a szexkromoszómát kivéve) kapunk mindkét szülőtől egy-egy példányt, a gének egy része esetében csak az egyik szülőtől kapott kromoszóma aktív. Az alábbi linkben az IGF2 gént hozzák példának, amiből csak az apától kapott példány aktív. Azaz ha egy nő szűznemzéssel hozna utódot létre, akkor ebből a génből az utódban nem volna aktív példány (ha csak nem sikerül valahogy aktiválni).

Mesterségesen azonban már sikerült szűznemzéssel egeret szaporítani. (Sőt, úgy tűnik, néhány emberi sejtet is.)

[link]

"Milyen génmutációk lépnének fel egy ilyen fajta szaporodás során?"

Nagyjából ugyanolyanok, mint a normál szaporodás során.

"Idővel a leszármazott utódok különböznének az ősanyától genetikatilag?"

Természetesen, a mutációk idővel felhalmozódhatnának. De az elterjedésük sokkal lassabb volna, mint ivaros szaporodás esetén.

A szűznemzésnek számos előnye van az ivaros szaporodáshoz képest: nem kell a párkereséssel, párszerzéssel, párzással bajlódni (na jó, az utóbbi nem bajlódás, de akkor is :P), illetve minden egyed hozhat létre utódokat (ivaros szaporodásnál ugye csak az egyedek fele).

Ugyanakkor van egy igen komoly hátránya is: az előnyös mutációk nagyon nehezen terjednek el. Például ivaros szaporodás esetén, ha két különböző egyedben megjelenik egy-egy előnyös mutáció, akkor ha ők, vagy az utódaik szaporodnak, létrejöhet olyan egyed, amiben mindkét előnyös mutáció megvan. Szűznemzés esetén ehhez arra van szükség, hogy egy adott leszármazási vonalon belül mindkét mutáció megjelenjen, aminek nyilván kicsi a valószínűsége.

Az ivaros szaporodás során ezen kívül sokkal nagyobb genetikai változatosság jön létre, így az egyedek jobban tudnak alkalmazkodni a változó környezethez.

A tapasztalatok is összefüggenek a fentiekkel, hiszen bár a szűznemzés jó néhányszor megjelent az evolúció során (a rövidtávú előnyök miatt), egyetlen olyan nagyobb rendszertani csoportról sem tudunk, aminek fajai kizárólag szűznemzéssel szaporodnának (azaz a kizárólag szűznemzéssel szaporodó csoportok előbb-utóbb kihalnak).

#8

"egy leukémiára vagy hasonlóra erősen hajlamos növény..."

Ez szerintem is zseniális! :D