Van olyan kémiai robbanószer, ami nagyobbat robban a dinamitnál?

Annál hatásosabb egy robbanószer, minél nagyobb a brizanciája, vagyis zúzó- és szakítóképessége. Ez azt jelenti, hogy minél több gáz halmazállapotú termék képződik. Ennélfogva a robbanás során bekövetkező térfogatnövekedés is maximális.

A glicerin-trinitrát (helytelen nevén nitroglicerin) esetében kizárólag gáz halmazállapotó termék képződik, ezért annak brizanciája kiváló, rendkívül nagy feszítőerő alakul ki:

2 C3H5(ONO2)3 --> 6 CO2 + 3 N2 + 1/2 O2 + 5 H2O

Nos pl. a kémiai jellegű robbanásnál leginkább az számít az összetételen és reakciókészségen túl, hogy mennyire van lefolytva a robbanóanyag. Ezt egyrészt könnyű belátni is, de másrészt pl. a Brutális fizika c. műsorban minap mutatták be, hogy a szabadon hagyott lőpor csak "lassan" ég a robbanáshoz képest, de mikor rátettek egy 30 kilós kovácsüllőt begyújtás előtt, akkor az pillanatok alatt 40m magasra repült!!!

Ettől függetlenül persze a kémikusok, robbantómérnökök ki is tudják számítani miből mennyi kell egy adott dolog felrobbantásához, hisz a bányákban pont ilyen ismeretek alapján készítik elő a detonációt. Az érdeklődésed persze nem lesz itt kielégítve, s recepttel tálalva, mert tuti nem a poén kedvéjért kérdezel ilyet, ráadásul robbanóanyagot nem úgy lehet kapni a boltban mint a lisztet (legnagyobb szerencsénkre!). :)

Az egyébként, hogy "Mitől függ, hogy egy robbanószer mekkorát robban?", (kiegészíteném - mekkorát robban önmagában?), röviden a reakciókinetikától függ, amit a fizikai-kémia tudományág tárgyal.

A robbanás alapját ez adja, ami az összetevők kémiai reakció-sebességében manifesztálódik vagy esetleg égéshőben és a kémiai folyamat sztöhiometriai egyensúlyából hirtelen fejlődő gázok kifejtette nyomásban (valamint hogy milyen akadálya van a szabad tágulásuknak).

Nyilván a robbanóanyag tervezés a hadipar területe és itt a vegyészek kísérletezhetnek új anyagokkal, új reakciófolyamatokkal vagy robbanást fokozó adalékokkal. Tuti vannak olyan 7 pecsétes titkok, amit senki sem ismer még nagy erejű r.szerekről, de itt az is szempont pl. hogy egy adott fajta robbanószer fajlagos súlyra vetített romboló hatása mekkora. Ezt ugye kg TNT viszonyban meg is szokták nevezni, mert nem mindegy hogy egy hegynyi r.szer kell adott hatáshoz, vagy egy maréknyi!

Egyébként kis térfogatban nagy erejű r.szerek voltak a dinamithoz képest a pikrátok v. robbanósók. Csak ugye az egy külön mese, hogy egy adott r.szer mennyire hajlamos az öngyulladásra is, hogy biztonságos felhasználásához nem-e pont fékezőanyagot kell hozzáadni, mint ahogy a nitroglicerint is elnyelették ütéscsillapítás végett száraz anyagban.

Szóval a robbanás több tényezős dolog.

Egy vegyi üzemben is lehet robbanás gyártás során, ha túlszalad a folyamat és egyfelől kémiai oka, másrészt fizikai, túlnyomási oka van a zárt rendszerek miatt (lásd: folytás, azaz a tágulás meggátlása).

Úgyhogy ha arra irányult a kérdés hogy a periódusos rendszerből milyen szabály szerint lehet keverni-kavarni különféle anyagokat, otthon a hokedli szélén, hogy azok egyes paraméterei alapján majd kijöjjön a legnagyobb bumm, ezt nem határozzák meg. :)

Másik:

és a robbanás mindig hővel jár? nincs olyan, amikor tisztán mechanikai erő szabadul fel, és maga a robbanás nem ad le hőt?

Pl. negatív nyomás hirtelen kiegyenlítődése is lehet robbanás, mikor egy vákuumozott tartály kilyukad és a betóduló gáz olyan lökéshullámot indít, amitől mégimkább szétmegy a tartály, na ott pl. pont hőmérsékletcsökkenés lép fel (gázok kitágulása). De alapesetben a robbanások hang és fény kísérőjelenségei mindig azt bizonyítják hogy jelentős hőfejlődés zajlott le (hacsak nem a bicikligumi robbant fel) :) a kémiai folyamatok ugynis ált. gyors lefolyású égésnek tekinthetők, ahol a hirtelen kitáguló gázok előkomprimálódása (tömörödése) is eleve hőt fejleszt. >> lásd fiz-kém!

Tanulgass még bőven a kémiatanárodtól! :)