Ha mai emberek visszamennének a Kréta kor végére, sátrakkal, puskákkal, mezőgazdasági szerszámokkal, meg tudnának élni?

Gondolom azért kell a puska, hogy ne egyék meg a TRexek.

De ettől függetlenül sem valószínű. Az ember alapvetően növényevő, tehát még a "leghúsevőbb" emberek is kb. 60%-ban növényi eredetű táplálékot fogyasztanak, még ha nem is tudnak róla. Bele is halnának, ha nem ennének gabonaféléket, például bizonyos esszenciális aminosavak hiánya miatt.

Ahogy a kérdező is írja, egyszikűek még nem voltak. Ennek egyik oka az volt, hogy nem volt számukra megfelelő talaj. A korabeli talajbaktériumok egészen más kémiájú talajokat alkottak. Hiába vinnének magukkal vetőmagot, a mai gabona-félék, de más mai növények is, nehezen nőnének meg azokon a talajokon, silány termést hoznának, aminek a tápanyagai sem biztos, hogy kielégítőek lennének. Nem beszélve az időjárás (átlaghőmérséklet, csapadék, megvilágítás stb.) különbségeiről, ami mind, mind befolyásolja a növények növekedését és szaporodását.

Ugyancsak gondot okozna a korabeli flóra elemeinek fogyasztása is. Az ősszőlő biztosan nem olyan, mint a mai szőlők, az se biztos, hogy nem mérgezó. Elég sokáig tartana olyan ehető és tápláló növényeket felfedezni, amelyekkel a maiak helyettesíthetők.

Ha pedig addig csak gyík-húson élhet az ember, gyorsabban kihal, mint a dinoszauruszok!

Ideig-óráig talán.

Más összetételű volt a légkör, más klíma, más páratartalom, az előző leírta, hogy a mai növények nem alkalmasak a termesztésre, az akkoriakat pedig nem is biztos, hogy meg tudnánk emészteni. Nem tudni, hogy reagálna a szervezetünk egy akkori növényre, de akár a dinoszauruszhúsra. Mellesleg hamar levadásznának, mert azokból a puskákból is kifogy egyszer a lőszer. A mi fizikai erőnk pedig messze nem elég egy akkori ragadozó ellen.

Még ha valahogy tudnánk növényeket termeszteni (pl. vinnénk magokat stb.) necces lenne az akkori melegebb éghajlat miatt. A dinoszauruszok elől max. elrejtőzni tudnánk.

De ami még nagyobb probléma lenne: rejtélyes betegségek ütnék fel a fejüket mivel az akkori baktériumokkal szemben a mi immunrendszerünk nem tudna védekezni. Tehát úgy járnánk mint annak idején az indiánok akik majdnem kihaltak az Európából behurcolt nyavalyák miatt. (A dinók meg lehet hogy a mi nyavalyáink miatt halnának ki)

Aki még ezt is túlélné azért meg a meteorit jönne...

Az emberi szervezetben is nyüzsögnek a legkülönfélébb baktériumok, méghozzá milliárd-számra. Szerintem a mostani baktériumok egy jelentős része kihalna abban a környezetben, viszont egy másik jelentős rész, meg alkalmazkodna, módosulna ahhoz a környezethez, és katasztrófát okozna abban a világban. Nemcsak arra gondolok, hogy közvetlenül pusztulnának emiatt el dínók, meg más állatok, hanem arra is, hogy átalakítanák a talajt is, talán a légkört is és sok minden mást is. Pusztulna ott a dínó is, meg az ember is, és egyikre sem a másik jelentené a legnagyobb veszélyt, hanem a kiszámíthatatlanul változó környezet.

Ha ezt a vonalat nem vesszük számításba, akkor viszont jól tippelnek szerintem is az előttem hozzászólók. Piszok nehéz lenne ott túlélni. Ha elég számú ember (több ezer fő menne vissza), én úgy gondolom, hogy lennének alkalmazkodóbbak, és nem halnának ki az óriási halálozási ráta ellenére sem.