Hallott valaki valamit erről a kísérletről, végül működött a dolog (linkek alább)?

Először is klímaváltozás <> globális felmelegedés. Utóbbi egy konzisztens és szerintem természetes jelenség, előbbi pedig kaotikus, patologikus, ember által okozott ártalom. Elvben jó lenne, ha az élővilágunk minél több szén-dioxidot kötne meg, de azt nem hiszem, hogy "jégkorszakba repítene", ha akár 0%-ra is csökkenne a szén-dioxid mennyisége. Egy ilyen mértékű mesterséges beavatkozást pedig nem tartok jó ötletnek. Eléggé elcsavargattuk már a potmétereket a természet kezelőpultján az ipari forradalom kezdete óta, és sok téren csak most kezdünk rájönni, mekkora bajt okoztunk. Ki tudja, ezzel a vasporral milyen nem várt hatást érnénk el? Szóval ha növelni akarjuk az élővilág szén-dioxid megkötő képességét, én a faültetést javaslom. Lehetőleg magról.

https://www.youtube.com/watch?v=xtK8tUBMfq8

(Az előadó agrármérnök, egyetemi docens.)

Amíg errefelé 15 fok az átlag éves hőmérséklet, és nyáron 20 fok van mindössze a normális 30-35 fok helyett, addig én nem aggódnék holmi melegedés miatt.

Aki meg ártérre építkezik, az szívja meg rendesen, nem érdekel.

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

15-16 valaszomat olvasd el. A lenyeg: evente kevesebb vasat banyaszunk ki, mint amennyi eleg volna az evente termelt CO2 megkotesehez. Vagyis ha a - mondjuk - a 2015-ben kitermelt osszes vasat a tengerbe szornank, ami nem egy hajonyi, akkor se kotne meg nemhogy az elmult 100 ev vagy az elmult 10 ev, de az elmult 1 ev CO2-jet se.

“Bár annyit hozzátennék hogy ami nem süllyed le a fenékre hanem "beoldódik" az élőlényekbe, az nagy valószínűséggel még sokáig benn is maradna a táplálékláncban. Azaz hosszútávon segítené az életet és a CO2 megkötését.”

A szukseges vas-aranyra az algak szen:vas aranyabol kovetkeztethetunk. Ez molarisan kb 10:1, vagyis 10 szenatom megkotesehez 1 vas atom kell. Ez nem azt jelenti, hogy egy vasra rakotodik 10 szen, hanem azt hogy az alga “teste” ilyen aranyban tartalmaz vasat es szenet. Ezen az aranyon nem lehet valtoztatni, ahogy peldaul te se tudsz novekedni, ha csak cukrot adnak neked, de foszfort es kalciumot (a csontokhoz) vagy nitrogent (az izmokhoz) nem. Vagyis a P:Ca:N:C arany ugyanugy jellemzo az emberre, mint a Fe:C az algara.

Szoval ha az alga kap vasat, akkor tud novekedni, es elveszi a szenet a kornyezetbol. Ez a fixalas folyamata. Kerdes, hogy mi tortenik a vassal az alga halala utan. Vajon tud-e mas algaknak is segiteni?

Itt az a problema, hogy az elso alga, amelyik megkapta a vasat ajandekba, az maris hozza fixalta a maga 10 C-atomjat. A kovetkezo alga, amelyik talalkozik az elso alga hullajaval, egyutt talalja a szerves anyagot meg a vasakat algahulla formajaban, igen jo esellyel egy dogevo alga lesz, amelyik orul a mar ott levo 10:1 aranynak, es felzabalja a hullat. Perzse ha o egy fotoszintetzilo alga, akkor lehet, hogy kiveszi a vasat a hullabol es ujrahasznosotja, vagyis szamolhatunk egy olyan hatassal, hogy a vas bizonyos szazaleka a korforgasban marad, ujrahasznosul. Ekkor ki tudjuk szamolni, hogy 1 tonna beszort vas hany tonna “virtualis” vasnak szamit. Peldaul ha ciklusonkent 30% hasznosul ujra, akkor az elso ciklusban bedobunk egy tonnat, abbol a novenyevo algak visszamentenek 300 kliot, abbol 90 kliot, abbol 27-et, abbol 8.1-et, stb. Tehat 1 tonna vas valahol a folyamat vegen ugy fog viselkedni, mintha kb 1.5 tonna lett volna.

Sajnos en nem tudom, hogy az algak milyen hatasfokkal hasznositjak ujra a vasat, de gyanitom, hogy joval 100% alatt. De meg ha ez a multiplikalo hatas akar 100-szorosra is felnyomna a “virtualis” vas erteket (amihez 98%-nal nagyobb visszaforgatasi hatekonysag kellene), akkor is kb az eves vaskitermeles 1/3-a kellene az eves CO2 kibocsatas megkotesehez.