A tudósok miből következtetnek arra, hogy 13,5 - 14 milliárd évvel ezelőtt nem létezett semmi? Miért nem lehetséges az, hogy a jelenlegi anyag-/energiamennyiség mindig is megvolt?
Kérdéseimet és véleményeimet több pontba soroltam.
Iszonyat hosszú lett, ezért bocsánatot is kérek, de rengeteg ötletem és kérdezni valóm van ezzel kapcsolatban. Akit érdekel a téma, annak ajánlani tudom csak, hogy olvass végig.
1.)
Szerintem az univerzum nem a semmiből keletkezett. Szerintem a jelenlévő anyag vagy energia mindig is megvolt az univerzumban, lehet hogy összesűrűsödve, lehet hogy nem, de a lényeg, hogy szerintem nem volt olyan állapot, amikor nem volt semmi. Tudom, hiába mondom én ezt, amikor a tudósok nem ezt mondják, és mivel tanultabbak mint én, valószínű igazuk is van. Egyszerűen csak érdekel, hogy vajon miből következtetnek arra, hogy a semmiből keletkeztek az anyagok, amikor megvan rá az esély, hogy mindig is létezett anyag. Mégis miért esélyesebb az, hogy nem volt semmi aztán a semmiből lett minden, minthogy mindig is volt minden?
2.)
Vegyük azt, hogy a tudósoknak igaza van, és tényleg a semmiből "született" meg az egész. Na de miért pont akkor, amikor? Hiszen amikor nincs semmi, akkor nincs idő sem. Egyszerűen nem volt idő. De ahhoz, hogy megjelenjen valami, már idő kell. Nemcsak magának a "megjelenésnek" volt ideje, de annak is, hogy ez a valami "kivárt" bizonyos időt, hogy megjelenjen. Azaz nem volt semmi 13,5 milliárd évvel ezelőtt. Na de miért pont akkor lett valami? Miért nem előbb? Előbb is lehetett volna. Nem? Tehát idő mégiscsak volt? Magának az "időtlenségnek" is van ideje? Azaz annak is van ideje, amikor nincs idő? Pl. mondhatjuk azt, hogy 2 évig nem volt idő?
3.)
Tehát a lényeg, hogy a semmiből megjelent valami. Ennek a valaminek bizonyos mennyiségű energiája volt, és talán tömege is, meg talán anyaga is volt. Épp ezért keletkezni kellett egy antipárjának. Azaz egy olyan anyagnak, amellyel ha találkozik, akkor újból "semmivé" alakulnak. Na de hol van ez a "negatív" energia (vagy negatív anyag)? Hiszen van belőle egy univerzumnyi. A mi univerzumunkban biztos nincs, tehát valahol máshol van. Ezek szerint az univerzumunkon kívül? Illetve ha egy egész univerzumnyi van belőle, akkor ugyanúgy létrejött egy univerzum, ahol elméletileg minden ellentétes a jelenlegivel. Hiszen a jelenlegi univerzumunknak a "negatívja", azaz elméletileg ott minden fordított. Vagy nem? Ha nem akkor miért nem?
Itt a sötét energia miatt tágul az univerzum, és a gravitáció egymáshoz vonzza a testeket. Ott lehet, hogy a sötét energia szűkíti az univerzumot, és a gravitáció taszítja a testeket? És amikor ez a "negatív" univerzum elér egy méretet, akkor állandósulni fog a mérete, mert a gravitációs taszítóerő meg fog egyezni a sötét energiának a tömörítő erejével? Vagy egyáltalán van rá esély, hogy ilyen megtörténjen? Ha nem, akkor miért nem?
4.)
Ezek szerint van 2 db univerzum csak azért, mert a "miénk" létrejött. Azaz mivel ez az univerzum is létrejött, létre kellett jönnie vele együtt egy másiknak is. (Amiről nem tudjuk, hogy olyan-e mint ez, vagy az ellentettje, vagy valami más.)
Na de amikor létrejött, akkor hogyhogy nem semmisültek újból meg? Gondoljunk bele, van két valami, ami létrejön. A létrejöttükkor gondolom nagyjából egy pontban jöttek létre. Akkor mégis miért nem maradtak egyben, vagy miért nem semmisültek újból meg? Talán azért, mert bár egy pontban keletkeztek, lehet hogy utána eltávolodtak egymástól? Na de hogyan tudtak távolodni, amikor körülöttük nem volt semmi? Hiszen csak akkor tudnak távolodni egymástól, amikor van valami közöttük. Ha közöttük nincs tér, akkor nem tudnak távolodni sem egymástól. Vagy igen? Ha mégis, akkor hogyan? És ha mégsem, akkor hogyan tudtak "külön válni" egymástól, amikor nem volt tér, ahol/ahová különválhatnának?
5.)
A semmi nem létezik, mert ahol semmi van, ott megjelenik valami. Na jó, de akkor hogy lehetséges az, hogy az univerzumnak van határa? Azon kívül nincs semmi. Márpedig ahol nincs semmi, ott meg kéne jelennie valaminek. Miért nem jelent még meg? Miért nem végtelen a tér, és miért csak egy univerzumnyi?
A tudósok arra következtetnek, hogy ahol nincs semmi, ott tér sincs, és semmi sem létezhet az univerzumunkon belül, mert valami megjelenik, kitölti az űrt. Na jó, de mi van akkor, ha ez csak a mi univerzumunkra vonatkozik? Lehet hogy más univerzumban nemcsak a makro világban vannak különbség, hanem a kvantum világban is. Azaz lehet, hogy léteznek tényleg végtelen univerzumok, végtelen térrel. Hiszen ott lehet hogy másképp működnek a dolgok. Vagy van valami ami megszabja, hogy minden egyes univerzumban ugyanúgy működik a kvantum világ?
És egyáltalán mi a bizonyíték arra, hogy a mi univerzumunkban a tér véges? Miért nem lehet az, hogy tér mindig is volt, és ebben a végtelen térben történik a sok ősrobbanás? Mi az, ami egyértelműen megcáfolja ezt az állítást? És ha nem cáfolja meg teljesen, akkor a tudósok mégis miből következtetnek arra, hogy nagyobb a valószínűség arra, hogy az ősrobbanással tágult a tér, minthogy mindig is végtelen nagyságú tér volt, és ebben történt az ősrobbanás?
6.)
Vegyük azt, hogy van a tér, és a tér tele van mindennel. Mi az a "minden" ami a teret alkotja? Milyen részecskék? Mi a nevük? Mekkorák? Létezhet-e két ilyen "alkotórészecske" között tér, ahol elméletileg nincs semmi, hiszen nincs maga a részecske sincs ott? Az atommag és az elektronhélya között is van tér? Ha igen, akkor az is "tele van töltve" ezzel a "téralkotó" anyaggal?
7.)
Ha igaz az, hogy ott megjelenik a tér, ahová eljut a fény, akkor ez hogy lehetséges? Csak mert 1 db foton eljut valahová, máris tér keletkezik? Elég 1 db foton is, vagy rengeteg kell? Illetve meg kell lennie a sűrűségnek is? Pl két db száguldó foton között van távolság, azaz van közöttük tér. Milyen távolságnak kell meglennie, hogy képes legyen beindítani a "téralkotás" folyamatát? Ha 2 km távolságra vannak egymástól, akkor beindul a folyamat, vagy legalább egy zseblámpa fényének a sűrűsége kell hozzá?
Illetve a fény egyenesen halad. Hogyha a semmiben van egy tárgy, és az elkezd világítani a semmibe, akkor a tér csak ott jelenik meg, amerre megy a fény? Azaz a fény egy hosszú cső alakú teret alkot? Ha pedig gömb alakú a fényforrás és mindenfelé szórja a fényt, akkor a tér gömb alakban terjed? Vagy a fénynek elég elérnie egy bizonyos távolságot a fényforrástól, és akkora nagyságú sugárban mindenhol megjelenik a fényforrás körül a tér? Azaz az univerzum határa ott van a középpontjától, amilyen távolságra van tőle a legtávolabbi foton?
8.)
Hogyha a tér tágulása az a folyamat, ahogy halad a fény a "semmiben", akkor miért mondták sokan azt ezen az oldalon is, hogy az ősrobbanáskor a tér tágulása gyorsabb volt a fénynél? Hiszen mások meg azt mondták nekem, hogy nem lehetett gyorsabb, mert a tár tágulása maga a fény haladása a semmiben, és ahova eljut, ott teret alkot.
Akkor hogy is van? Kinek van igaza? És miért?
9.)
Ha a fény eljut valahova, és teret teremt, akkor energiát is teremt? Mert ugye a teret kis részecskék alkotják, amik kitöltenek mindent. Na de ezeknek van tömegük, van energiájuk? Ha nincs, akkor miért nincs? Nincs energiájuk, tömegük, mégis van kiterjedésük, és kitöltenek mindent? Ez hogy lehetséges?
Ha pedig van tömegük és energiájuk, akkor hogyan jöhetek létre? Hiszen volt egy fényforrás, annak volt X energiája. Volt a száguldó foton, aminek volt Y energiája. Erre a foton csak úgy a semmiből teremti a sok részecskét, aminek van Z energiája? Azaz csak úgy a semmiből energiát teremt a foton a haladásával?
10.)
Mikor nem volt semmi, akkor foton sem volt, hogy teret alkosson. Nem lehet az, hogy a tér megjelenéséhez nem is foton kell, hanem bármi elég? Azaz két tárgy között mindenképpen kell lennie térnek. Tehát ahogy távolodik két dolog egymástól úgy nő a tér is, amiben vannak. Azaz ha egy tárgy eljutna hirtelen az univerzum átmérőjének 2x-es távolságára, akkor az univerzumunk nagysága rögtön akkora lenne, amink a sugara a jelenlegi univerzumunk átmérőjének a kétszerese?
De ha ez igaz, akkor az az elképzelés rossz, hogy egy hatalmas "valamiben" helyezkednek el az univerzumok, és közöttük nincs semmi. Ugyanis ha tényleg valahol elhelyezkednének, akkor az univerzum nagysága akkora lenne, amekkora a két legtávolabbi univerzum távolsága. Azaz ebben a dimenzióban csak a mi univerzumunk létezik, és nem ütközhet másik univerzummal, mert ha ütközhetne, az azt jelenteni, és VAN ugyanabban a térben egy másik univerzum, akkor pedig már rögtön akkora lenne a mi univerzumunk is, mint a két univerzum közötti távolság.
De ekkor jön a kérdés. Ha keletkezett egy univerzum, meg egy "negatív" univerzum a "negatív anyagból", akkor az most hol van? Hiszen annak is itt kell lennie, hiszen keletkezett. És ha keletkezett, akkor létezik, és ha létezik,akkor teret alkot, mégpedig a tér akkora, amekkora a mi univerzumunk, és a "negatív" univerzum távolsága. Nem?
Illetve ha a mi univerzumunkon kívül nincs semmi, akkor megvan rá az esély, hogy keletkezzen ott valami, ahogyan a mi univerzumunk is keletkezett a semmiből. ha pedig keletkezik, akkor már megnő az univerzumunk. tehát mivel az univerzumunkon kívül végtelen távolságig"semmi" van, ezért a semmiben bárhol megjelenhet valami. Akár 1000x olyan messze is, mint a mi univerzumunk. Akkor pedig már a mi univerzumunk is elér odáig, hiszen ott is keletkezett egy, azaz odáig tart a terünk. Ez pedig azt jelentené, hogy az univerzumunk akár több ősrobbanást is összekapcsolhat. És közöttük nincs más, mint a nagy sötétség, a színtiszta tér a sok téralkotó részecskével.
Bocsánat ha hosszú lett.
TL;dr = "Too long, didn't read." Azaz túl hosszú, nem olvastam el.
>De mondják.
Akkor vagy félreértetted, vagy hülyeséget mondtak. Az Univerzum nem a "semmiből", hanem egy igen nagy energiasűrűségű "pontból" alakult ki. Ott volt az összes anyag, az összes energia, csak felfúvódott. Nem a semmi volt az, hanem a minden, csak akkor még más formában.
A fekete lyukak gravitációs vonzása annyira meggörbíti a téridőt, hogy ami belezuhan, az többet nem tudja elhagyni azt. Mi "innen kintről" azt látjuk, hogy a fekete lyukba zuhanó dolog egyre lassabban és lassabban zuhan, mígnem mikor eléri az eseményhorizontot, akkor mintegy "odafagy" egyfajta "lenyomatként".
Ugyanakkor a fekete lyukba zuhanó dolog azt látja, hogy a körülötte lévő teljes univerzum ideje egyre jobban és jobban felgyorsul, mígnem az eseményhorizontot elérve végtelen sebességgel látja lepörögni a kint történő eseményeket.
Namost, ezeket alapul véve, véleményem szerint a fekete lyukak nem olyan formában léteznek, mint ahogyan mi azt elképzeljük. Az anyag ahogyan zuhan bele a fekete lyukba, egyre nagyobb sebességre tesz szert az irdatlan tömegvonzásnak köszönhetően, mígnem az eseményhorizontot elérve eléri a fénysebességet. Véleményem szerint az eseményhorizont egy - a mi univerzumunk ideje alatt - elérhetetlen, de tetszőleges mértékben megközelíthető határt jelent számunkra. Tehát ami belezuhan a fekete lyukba, az tulajdonképpen csak az égitest középpontja felé zuhan, de azt soha nem fogja elérni, mert ahogyan a külső szemlélő számára egyre inkább megközelíti az eseményhorizontot, úgy kezd a hátralévő útját képező tér az EH-ig "besűrűsödni" - mivel az iszonyatos gravitáció összesűríti a teret az objektum körül.
Kicsit olyan a dolog, mint pl. a gázbolygók. A külső rétegen még elég híg ahhoz a gázmennyiség, hogy könnyedén keresztülhatolhasson rajta bármi, ami a gázbolygóra kezd zuhanni. Azonban ahogy egyre mélyebbre merül az atmoszférába, úgy kezd egyre több gázmolekulával ütközni, úgy lesz egyre sűrűbb a közeg, amiben továbbhalad. Minél jobban összepréselődnek a gázmolekulák, annál jobban lelassul az adott tárgy a további zuhanása közben, miközben valójában nagyjából ugyanannyi gázmolekulával ütközik továbbra is.
A fekete lyukak esetében is hasonló lehet a helyzet véleményem szerint. Csak a fekete lyukak olyan iszonyú gravitációs térrel rendelkeznek, hogy magát a teret sűrítik, préselik össze, mint a gázbolygók a gázt. Tehát a külső megfigyelő számára ugyan egyre lassabbnak tűnik a fekete lyukba zuhanó tárgy sebessége, miközben az mégis egyre nagyobb sebességre tesz szert, de ugyanakkor egyre nagyobb mennyiségű összesűrűsödött téren is kell keresztülhaladnia. Ez a távolság pedig exponenciálisan nő, mint ahogyan a fekete lyuk gravitációja is exponenciális mértékben növekszik, ahogyan a középpontja felé haladunk.
Tehát végeredményben a fekete lyukak nem mások, mint az univerzum olyan egyedülálló objektumai, amelyeknek nincsen középpontja, mert még kevés volt az univerzum kezdete óta eltelt időmennyiség ahhoz, hogy bármi is elérhesse a középpontjukat, ami csak zuhanni kezdett beléjük. Valójában pedig soha nem is lesz valós középpontjuk, mert pont akkorra fogja elérni a beléjük zuhanó anyagmennyiség az eseményhorizontjukat, amikor az univerzumunk végül megszűnik létezni.
#12
Akkor majd te is olvasd végig ha nyugdíjba vonultál, mert EGY kérdésem se volt a feketelyukakkal kapcsolatban.
"Mi "innen kintről" azt látjuk, hogy a fekete lyukba zuhanó dolog egyre lassabban és lassabban zuhan, mígnem mikor eléri az eseményhorizontot, akkor mintegy "odafagy" egyfajta "lenyomatként"."
Dehogy. A fénysebességgel haladó dolgokat mi is fénysebességgel haladónak látjuk, és ha a feketelyuk közelében a tárgyak sebessége megközelíti a fénysebességet a hatalmas gravitációs gyorsulás miatt, akkor mi is azt látjuk, hogy egyre gyorsabban halad a lyuk felé. És mire elszívja a feketelyuk, addigra már majdnem fénysebességgel halad, és mi annyival is látjuk haladni.
A fény is fénysebességgel halad, mégsem látjuk odafagyni sehova sem. Úgyhogy ez az állításod nagy tapasztalatlanságra utal.
De gondolom te most majd megfogsz cáfolni, és ha majd a későbbiekben egy hasonló kérdésemben felhozom a "feketelyuk horizontjára odafagyó lenyomatot", akkor majd az lesz a válaszuk a többieknek, hogy ilyet senki sem írt, vagy ha igen, akkor az nagyon nem értett hozzá.
"Namost, ezeket alapul véve, véleményem szerint a fekete lyukak nem olyan formában léteznek, mint ahogyan mi azt elképzeljük. Az anyag ahogyan zuhan bele a fekete lyukba, egyre nagyobb sebességre tesz szert az irdatlan tömegvonzásnak köszönhetően, mígnem az eseményhorizontot elérve eléri a fénysebességet. Véleményem szerint az eseményhorizont egy - a mi univerzumunk ideje alatt - elérhetetlen, de tetszőleges mértékben megközelíthető határt jelent számunkra. Tehát ami belezuhan a fekete lyukba, az tulajdonképpen csak az égitest középpontja felé zuhan, de azt soha nem fogja elérni, mert ahogyan a külső szemlélő számára egyre inkább megközelíti az eseményhorizontot, úgy kezd a hátralévő útját képező tér az EH-ig "besűrűsödni" - mivel az iszonyatos gravitáció összesűríti a teret az objektum körül."
Ha ez igaz, akkor a feketelyuk anyaga inhomogén, azaz ha beszív egy csillagot, aztán 5 milliárd év múlva még egy csillagot, akkor a befelé haladó anyag hullámok formájában fog létezni, azaz a feketelyuk mintha réteges lenne, esetleg egyik felén sűrűbb, máshol kevésbé.
Ja, és szerintem ez is hülyeség.
"Tehát végeredményben a fekete lyukak nem mások, mint az univerzum olyan egyedülálló objektumai, amelyeknek nincsen középpontja"
Mivel semmi sem feketelyukként kezdte, hanem valami másból alakult azzá, aminek volt a középpontjában anyag, ezért a feketelyukak középpontjában is van anyag. Amúgy meg ha nincs semmi a közepében, még tér sem, akkor nincs is közepe. Hiszen ha sűríti a teret, de a középpontjában nincs semmi, akkor mivel nincs tér benne, ezért nincs középpontja sem, illetve ez esetben az utána következő rétegek alkotnák a közepét, de mivel nem lehet neki közepe, ezért az sem létezne, míg végül eljutnánk oda, hogy az egész feketelyuk nem létezhetne. Úgyhogy hülyeség az állításod.
És ne mond azt, hogy: "Én nem azt mondtam hogy nincs közepén semmi, hanem hogy nincs a közepén anyag."
Mert akkor erre azt mondom, hogy ha nincs a közepén anyag, akkor körülötte mindenhol a feketelyuk anyaga van, ami magába vonzza a teret is, vagy ahogy te mondanád "az iszonyatos gravitáció a belsejében lévő teret öszesűrítenié", és ezáltal a tér elkezdené megközelíteni a lyuk anyagát, egyre jobban, míg nem a tér kilyukadna belül, és amikor már a teret teljesen magához szívta, akkor a közepén ott lenen a nagy semmi. És akkor ennek az a vége, hogy nem létezhetne feketelyuk. tehát a feketelyukaknak biztos hogy van közepe, mégpedig anyaggal "töltve".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!