A statisztikában mekkora mintaszám számít szignifikánsnak?

Nem, ez egyáltalán nem így működik.

A szignifikáns szót nem erre használjuk.

A mintaelemszám becslése pedig egy nagyon komoly alkalmazott matematikai feladat.

(Többnyire szimulációval szokás becsülni ma már. A mintaelemszám függ az adott hipotézisvizsgálat típusától, az alternatív hipotézistől, az eloszlástól, a szórásoktól, a szignifikancia szinttől, illetve a másodfajú hiba valószínűségétől (=1-erő). )

Nem mintaelemszámot szokás szignifikánsnak nevezni, hanem mondjuk két csoport átlaga közötti különbséget, vagy mondjuk egy korrelációt, vagy két csoport szórása közötti különbséget. Akkor szokás ez a szóhasználat, ha egy statisztikai próba esetén a nullhipotézist elutasítjuk.

(Nagyon kicsi hatás is lehet szignifikáns nagy mintán. Illetve nagyon erős, nyilvánvalónak tűnő hatás sem lehet szignifikáns, ha túl kicsi a mintánk. Fentebb említettem, hogy a mintaelemszám meghatározása azonban nagyon nehéz feladat.)

Vegyész szakon egy nagyszerű vendégelőadónk volt matematikából (Szvetits Zoltán) aki megpróbált bevezetni bennünket a matematika rejtelmeibe. Mindig hangsúlyozta, hogy a statisztikai valószínűségek, csak kellően nagy minta esetén válnak be. (Gáztörvények, stb...)

Egyik hallgatótársunk kicsit színesíteni akarta az előadást, jelentkezett, megkapta a szót.

- Nade mi van akkor tanár úr, ha ezerszer dobok a kockával, és mind az ezerszer hatost???

- Kedves kolléga! Ezer dobás, az nem SOK!

4. 1000 dobás esetén a csupa hatos dobás valószínűsége (1/6)^1000... erre a gyakorlatban nem kell számítani, ilyen esetben nyilvánvalóan megalapozott lehet a gyanúnk, hogy inkább a kocka cinkelt.

Megjegyzem, pár száz dobás esetén a dobókocka szabályosságát vizsgáló chi-négyzet próba már eléggé jól működik.

(De a mintaelemszámot nem szokás szignifikáns szóval illetni.)