A Cár-atombomba robbanásakor kialakuló gombafelhő miért csak 64 km magasra emelkedett, amikor a 2500x kisebb robbanóerejű Trinity atombomba gombafelhője a 12 km magasságot is elért?

Itt föl sem merül egyenes arányosság. (De amúgy számos gyakorlati példában hasonlóan nincs egyenes arányosság: pl egy 50 wattos erősítő nem kétszer olyan hangos, mint egy 25 wattos, hanem éppen csak egy picit hangosabb. Egy 200 lóerős kocsi nem biztos, hogy kétszer olyan gyors, mint a 100 lóerős stb... hozzá kell szokni, hogy nem csak egyenes arányosság van)

A légkörnél abba is illene belegondolni, hogy mennyire keskeny légkör veszi körül a Földet egyáltalán. 64 km-es felhő, gondolj már bele, a Himalája kb 8 km magas, a repülök 10-11 km magasan repülnek... Ehhez mérd a 64 km-et...

#1 " hozzá kell szokni, hogy nem csak egyenes arányosság van"

Sőt, a természetben általában nem az egyenes arányosság a jellemző a különböző folyamatokra, inkább az egyenes arányosság tartozik a kivételek közé :)

Egyébként kérdező, a Cár-bomba nem atombomba, hanem hidrogénbomba volt.

"A légkör pont hogy egyre ritkább. Megérem, ha valami sűrűbb közeghez érkezett volna. Na de így, hogy ritkább közegben nem tudott tovább jutni, azért kicsit furcsa."

Pont az lenne a furcsa, az egyre ritkább közegben egyre feljebb tudna jutni a gombafelhő. Mivel a nagy hőtől kitágult gáz alkotja a gombafelhőt, ezért sűrűbb közegben nagyobb felhajtóerő hat rá. Ahogy emelkedik, úgy kerül egyre ritkább közegbe, egyre kisebb lesz a felhajtóerő, ami tolja felfelé. Ráadásul ahogy egyre feljebb mégy, úgy csökken a légréteg hőmérséklete is, amely ugyan egy ideig a felhajtóerőt növeli, de ugyanakkor egyre nagyobb mértékben is vonja el a hőt a gombafelhőből, míg végül a hőmérséklet kiegyenlítődik, ezzel pedig megszűnik a felhajtóerő is.