Egy szerves molekula akkor telített, ha a benne lévő összes szénatom az összes vegyértékelektronjával kötésben van más elem/elemek atomjával?
válasza:Ha telítetlen (értsd: van benne kettős kötés a szénatomok között) akkor is kötésben van az összes vegyértékelektronja, különben lenne szabad elektronja, ami elég instabil.
Egy szerves molekula akkor telített, ha benne a szénatomok között kizárólag egyszeres kovalens kötés található.
válasza: válasza:"Az alkil nem vegyület, hanem gyök."
Biztos, biztos... Fogalmam sincs mi az a gyök, matematikából ismerem, de kémiából nem. Nem tanítottak nekem normálisan kémiát, szart se értek belőle. Annyit kérdeztem, hogy egy MOLEKULA mikor van telítve, mire azt mondták, hogy akkor, ha nincs benne kettős kötés. Mire én azt mondtam, hogy az alkilek sem telítettek, még sincs bennük kettő kötés. Igazam van nem? Telítettek? Nem. Van bennük kettős kötés? Nem. Ennyi. Akkor újból megkérdezem: mikor számít egy molekula telítettnek?
válasza:Az alkilek közül vegyük az etilt.
C2H5. Van benne két szénatom, és 5 hidrogénatom.
Wikipédia:
"A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze."
Igen, ilyen például a C2H5.
"Az alkilcsoportok általában más atomokhoz vagy atomcsoportokhoz kapcsolódnak."
Nagyszerű, de ettől még két vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék. Jó, van belőlük ion is, de van semleges is, így hát elmondhatjuk, hogy a semleges alkilek molekulák, ha nincsenek más atomokhoz, vagy atomcsoportokhoz kacsolódva.
Ebből következik, hogy léteznek olyan molekulák, melyek nem telítettek, még sincs bennük kettős kötés. Azaz mégsem igaz az az állítás, hogy egy molekula telített, ha nincs benne kettős kötés. Hiszen van rá ellenpélda. Mert vannak olyan alkilek, melyek telítettlenek és még sincs bennük kettős kötés.
válasza:Gyök az, ami párosítatlan elektront tartalmaz. Vannak kivételek, de a szerves gyökök azok mind rendkívül instabilak. Egy metil gyök létezik vagy 10^-10 másodpercig. A molekulák csoportosításának célja az, hogy tulajdonságok szerint rendezzük az anyagokat. Lebutítva: mi történik ezzel az anyaggal, ha mondjuk elégetem, vagy savat adok hozzá, vagy klórt, vagy vizet, stb. Megnézed milyen csoportba tartozik a molekula, és ebből tudod a választ. A metilhez nem tudsz klórt adni. Nincs olyan, hogy itt egy üveg metil, és vajon mi lesz ha ezt vagy azt öntöm hozzá, mert a metil nem egy stabil molekula. Olyan ez, mintha az ununoktium halmazállapotáról beszélnénk. Nincs értelme, mert elbomlik mielőtt bármilyen halmazállapotra jellemző dolgot csinálhatnál vele.
Teljesen értelmetlen a kérdés, hogy ez telítettnek vagy telítetlennek számít-e. Ha egyszer nincsen, csak reakciók köztitermékeként létezik nagyon-nagyon rövid időkre, akkor tök mindegy. Ezért nem szokás sem a gyököket, sem a karbokationokat sem a karbanionokat besorolni egyik olyan kategóriába sem, amibe a normál molekulákat. Helyette van nekik saját kategóriájuk. A kategorizálás önkényes, és mi önkényesen úgy döntünk, hogy baromira nem érdekel, hogy a metilt telítettnek vagy telítetlennek veszed-e.
De ha téged zavar: Telített az a molekula, amiben nincs C-C kettős kötés, gyök vagy szén-ion.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!