Egy kémiai elem képletéből hogy lehet megállapítani, hogy az adott elemnek milyen lesz a halmazállapota (vagy inkább mely hőmérsékleti határok között változik)?

Nem nagyon.

Az egyetlen mérvadó, hogy milyen másodrendű kötőerő van közöttük. De ez sem feltétlen jelenti azt, hogy adott körülmények között folyadék vagy szilárd lenne az anyag, max. annyit, hogy magasabb a forráspontja.

Pl. ha nem hallott valaki soha a brómról és tudja, hogy molekulatömege ennyi meg ennyi, ilyen erős indukált dipól kölcsönhatás jön létre, max sejtheti, hogy folyadék vagy szilárd és nem gáz. De rájönni szerintem nem lehet.

1.: A víz nem elem, hanem vegyület. Az elemek vegyjele önkényesen választott (tehát a He lehetett volna Zp is), a tulajdonságaira maximum az atommag összetételéből, és az elektronfelhő felépítéséből lehet következtetni szimulációk segítségével.

2.: Adott vegyületek tulajdonságainak becslésére léteznek különféle eljárások, ezek az ún. műszaki termodinamika tárgyát képezik. Szerves vegyületek tulajdonságainak (kritikus térfogat, nyomás- és hőmérséklet, acentrikus faktor, olvadás- és forráspont, hőkapacitás, gőznyomás, stb.) becslésére elég sok módszer alkalmazható, pl. Joback csoportadalékos módszere, de sokkal pontosabb eredményt adnak manapság már a UNIFAC, vagy UNIQUAC eljárások.

Egy társammal annó készítettünk gyorsan egy excelt amely ugyan hiányosságokat és hibákat tartalmaz, de nagyrészt használható:

[link]