Melyik kerül kevesebb energiába? Árammal vizet melegíteni, vagy árammal vizet bontani, majd a gázzal vizet melegíteni?

Az árammal melegítés közel 100% hatásfokú.

A vízbontásnál már a víz is melegedni fog egy kicsit mert az legfeljebb 70% hatásfokú.

A hőmérséklet önmagában még semmi. A fontos az átadott hőmennyiség. Hiába van neked 3000°C-os égési hőmérsékleted, ha olyan rövid ideig van jelen és olyan kis hőmennyiséget ad át, hogy nem képes elérni a célját. Jó példa erre az, ha ráteszed a kezed egy kazán oldalára. Ha rövid ideig érintkezel vele és elrántod a kezed érzel egy kis melegedést, azonban nem jutott át elég energia a kezedbe ahhoz, hogy égési sérülést okozzon. Ellenben ha nyáron hosszabb ideig ráteszed a kezed egy fekete autó karosszériájára, gyenge égési sérülést okozhat, pedig jóval alacsonyabb a hőmérséklete, mint egy kazáné.

Nem számolom most ki, de biztosan az árammal melegítés az olcsóbb (habár mindkettő elég drága folyamat).

Ha a vízbontás hatásfoka 100% lenne, s utána a hidrogénégő hatásfoka is 100% lenne, akkor egyenlő volna a dolog.

Csakhogy a hidrogén bontása nem 100% hatásfokú, ami a kisebb baj lenne, viszont egy nyílt láng az tényleg mindent melegít maga körül, nem csak a céltárgyat. Az elektromos fűtőszál viszont csak a vizet melegíti, amibe belemerül, és nincs közben semmilyen konverzió.

Nem beszélve arról, hogy ha lenne egy közbeiktatott hidrogénes lépés, az veszélyes volna, így még ha energetikailag ledvezőbb lenne, akkor se csinálnák a gyakorlatban.

Namost ugye ugy ertettem, hogy FELESLEGES veszelyes dolgokat nem csinalunk. Ahol a veszely nagyobb, mint a hozadek.

Pl a kozlekedes veszelyes, sokkal veszelyesebb, mint az atomeromu. Az atomeromu szerintem amugy egyaltalan nem veszelyes, pont azert mert a potencialis veszelyek miatt olyan szintu az ellenorzes, hogy az minimalisra csokkenti a baj valodi bekovetkezeset. Szoval nem kell a panikot kelteni.

Amugy azt hittem, hogy hidrogenbonto vizmelegitot otthoni hasznalatra akarnal csinalni. Na az veszelyes. Iparban, eromu meretben siman megcsinalnak, ha megerne, ugyhogy ott siman csak azert nincs, mert nem eri meg. Amugy nem veletlen, hogy atomeromuvet se lehet otthonra vasarolni. Egesz mas egy koncentralt, de felugyelt veszely, mintha minden hulye hozzafer egy kicsi, de azert a hazat felgyujtani kepes veszelyforrashoz. En igy ertettem azt, hogy akkor se arulnak, ha jobb lenne, mint a futoszal. (Mint ahogy pl a hidrogen auto elterjedesenek is az egyik gatja, hogy a hidrogen az bizony veszelyes, az amugy is veszelyes kozlekedest egy plusz veszellyel terhelne meg.)

Attól hogy atomerőmű, még nem feltétlenül lesz veszélyes is. A transzurán elemek bomlása egy folyamat, ugyanúgy folyamat, mint a gáz égése, a fa korhadása vagy az autógumi kopása. (Nem UGYANoLYAN folyamat, még mielőtt félreértenéd.)

A paksi atomerőmű nyomottvizes reaktorokból áll, amelyeknél még elvben sem lehetséges olyan baleset megtörténte, mint ami Csernobilban történt. Ott ugyanis RBMK-típusú reaktorok voltak üzemben, amelyeket azóta mind egy szálig bezártak, ami csak működött belőle a világon.

Kis infó a kétféle reaktor működési elvéről:

[link]

[link]

Tehát attól, hogy atomerőmű, még nem feltétlenül veszélyes is. (Persze, az, hogy veszélyes, megint csak nem egy egzakt megnevezés, mert egy kés is lehet veszélyes, mégis megtalálható még a legszegényebb háztartásban is.)

Visszatérve a fő kérdésedre, a hidrogén valóban elég magas hőt termel, amikor egyesül az oxigénnel, és víz lesz belőle. Nagy energiatartalma van, az nem vitás. De a kisugárzott energiamennyiség és a leadott hőmennyiség két külön fogalom, az egyik az egy egzakt érték, a másik viszont egy változó, amely rengeteg egyéb paramétertől függ. Ha valahol hő keletkezik, az felfogható veszteségnek is, hiszen ilyen vagy olyan módon kisugárzik a rendszerből, vagyis energiacsökkenés történik a rendszeren belül (csökken a vizsgált rendszer energiamennyisége).

Ha vizet bontasz árammal, akkor hő is keletkezik, ami hasznosítatlanul távozik a rendszerből, vagyis veszteségként jelentkezik. A hidrogén és oxigén elvezetése ugyancsak valamennyi hőt termel, ahogy a két gáz molekulái súrlódnak az elvezető csövek falával, és amikor újra elégeted a hidrogént, akkor megint csak nem az összes hő fogja a vizet melegíteni, tehát megint csak veszteség keletkezik. Vagyis van egy bizonyos energiamennyiség, amely ahhoz szükséges, hogy adott mennyiségű és hőmérsékletű víz hőmérsékletét 80 fokra emeld. Ha ugyanezt az energiamennyiséget előbb a víz elbontására használod, akkor már egy része az energiának kisugárzott a környezetbe, és azt melegítette, vized pedig még sehol sincs, csak két gázféléd. Ha ezeket egyesíted ismét, akkor már eleve csak a befektetett energiamennyiséget tudod visszanyerni belőle, ami már eleve kevesebb, mint amennyi energiát az árammal való közvetlen fűtésbe tápláltál be. Innentől pedig csak kevesebb vizet tudsz vele ugyanolyan hőmérsékletűre, vagy ugyanannyi vizet tudsz de kisebb hőmérsékletűre melegíteni, mint amit a közvetlen árammal történő vízmelegítés esetén tudtál elérni.

Általánosságban elmondható, hogy minél több közbülső folyamat során érjük el az adott célt, annál rosszabb hatásfokkal tudod megvalósítani a célodat. Úgy is lehetne vizet melegíteni, hogy az árammal vizet bontasz, a keletkező gázzal meghajtasz egy turbinát, amelyik egy dugattyút hajt, amely megteker egy generátort, amely pedig áramot termel, amely árammal melegíted a vizet. De ilyenkor mind a vízbontásnál, mind a turbinánál, mind a dugattyúnál, mind a generátornál veszteség fog jelentkezni, és a végén már annyira kevés energia marad a tényleges vízmelegítésre, hogy azzal már kellemes hőmérsékletű fürdővizet sem tudsz magadnak előállítani. Viszont szépen felfűtöd a vízbe lógó elektródákat, turbina lapátjait és csapágyazását, a dugattyút és annak falát, a generátor forgórészét és a villamos vezetőket is a művelet közben. Ez pedig mind veszteségként jelenik meg a vízmelegítés folyamata során.

#8: Valamivel le kell cserélni a fosszilis üzemanyaggal működő járműveket, a környezetszennyezésük okán, és mert az olaj fontosabb célokat is ki tud szolgálni ahelyett, hogy Gizike átfurikázzon egymagában az egész városon egy kis trécselésre a barátnőjéhez. Főleg, ha már fogyóban is lesz.

Szóval nem azért tesztelgetik a HHO autókat, mert annyira rohadtul gazdaságosak lennének, hanem azért, hogy a lakosok ne fulladjanak bele a városi szmogba egy tízmilliós városban. Ilyenből pedig egyre több és több lesz, ahogy nő a népesség száma, úgy koncentrálódik is a lakosság.

A fosszilis üzemanyagok a nap energiáját konzerválták el hosszú évmilliókon keresztül. Az a szén, ami a benzinben van, az valamikor egy állat testét képezte, amely pedig egy megevett növényből építette be a sejtjeibe, amely növény pedig a nap energiáját felhasználva építette bele a sejtjeibe. A benzin nem más, mint "folyékony állapotban konzervált napenergia", bonyolult kémiai úton eltárolva. A HHO generátor viszont kihagyja az évmilliós időt, a Nap fényét napelemekkel árammá alakítják, azt akksiban eltárolják, majd ezzel az eltárolt árammal bontják szét a vizet, amelyből nyert hidrogénnel a HHO autók működnek. Ha megnézed, ez egy elég sok elemet tartalmazó rendszer, és a napfényből készített energia szempontjából egyáltalán nem biztos, hogy jobb hatásfokú, mint a fosszilis üzemanyaggal működő rendszerek. Két előnye van, amiket már írtam: egyrészt tiszta víz csöpög ki a kipufogón, másrészt nem kell évmilliókat várni a széntartalmú vegyületek fosszilizálódására. A HHO autóknál még az elektromos járműveknek is jobb a hatásfoka, mert azoknál a vízbontás folyamata kimarad a képletből, eggyel kevesebb lépcső, eggyel kevesebb veszteségforrás.