A vírusok mitől tudnak mozogni? Mi mozgatja őket?

Nem kell és nem is mozog magától.

A vírus burka olyan összetevőkből áll, ami reagál a sejttel, és ezek után a sejt maga aktívan bevonszolja a belsejébe. Vegyi reakciók vannak.

Ugyanez történik a sejt belsejében is.

Az, hogy barát, vagy ellenség, az örökítőanyagtól függ. A sejt, ahogy legyártja az anyagokat a vírus örökítőanyaga alapján, abból olyan dolgok készülnek, amelyek a vírust szaporítják, a sejtnek pedig ártanak.

Pl. van olyan vírus, amelyik úgy fertőzi meg a sejtet, hogy utána a sejtnek karjai nőnek, amelyek eltaszigálják a többi vírust, ezért ezek sokkal gyorsabban tudnak fertőzni (mert hamarabb eljutnak a többi, még egészséges sejthez, amelyik nem taszítja el őket).

[link]

[link]

"Mi az a dolog, ami megmondja neki, hogy tapadjon rá a sejtfalra, és nyomja bele a saját DNS-ét?"

A sejtfelszínen való megtapadást az segíti, hogy a vírus felszínén vannak olyan receptor molekulák, amik a célsejtek felszínén levő molekulákhoz kapcsolódnak.

A sejthez való bejutás háromféle módon történhet. Ha a vírusnak van membránburka, akkor ez összeolvadhat a gazdasejt membránjával, és így a vírus anyaga bekerül a sejtbe. A második lehetőség (amire a második válaszoló is utalt), hogy a vírus kapcsolódása a sejt felszínéhez arra készteti a sejtet, hogy bekebelezze a vírust. A harmadik lehetőség, hogy a vírus csak az örökítőanyagát fecskendezi be a sejtbe (erre utaltál te is). Ez főként bakteriofágoknál fordul elő. Ebben az esetben a kapcsolódás okoz olyan konformációváltozást a vírus fehérjékben, aminek hatására befecskendezik a sejtbe az örökítőanyagot.

[link]

[link]

"És a szervezet ezt a micsodát miért tartja ellenségnek?"

Az immunrendszerünk úgy működik, hogy szinte minden idegen makromolekulát, anyagot felismer és megtámad. Azok jelentenek kivételt, amik már magzatkorban is megvoltak a szervezetbe. Az idegen anyagokat a sejtfelszíni molekuláiról (antigénekről) ismeri fel, ha ezek eltérnek a saját antigénektől, akkor immunválaszt váltanak ki. Ezért kell például arra figyelni, hogy vérátömlesztéskor megfelelő vért adjanak, és ezért lökődnek ki gyakran a szervek szervátültetésnél. Tehát az immunrendszer nem azt ismeri fel, hogy a vírus káros a szervezetre, hanem pusztán azt, hogy idegen.

"És ha rögtön nem ismerik fel, akkor mi az a dolog, ami "megtanítja" a szervezetünknek, hogy az adott vírus egy ellenség, amikor az adott sejt azóta már rég meghalt?"

A nyiroksejtek (az egyik fehérvérsejt típus) többsége a specifikus immunválaszban vesz részt. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen sejt csak egyféle antigént ismer fel. A nyirokszervekben rengeteg nyiroksejt termelődik, mindegyik más és más antigént fog felismerni. Azonban ezek közül csak azok fognak megmaradni, amelyek a nyirokszervekben találkoznak a saját antigénjeikkel, a többi elpusztul. Ha viszont egy immunsejt találkozik az antigénjével, akkor nagyon gyorsan el kezd osztódni, majd megtámadja a kórokozókat (amik az antigént hordozzák). Miután a kórokozók elpusztultak, az immunsejtek nagy része is meghal, de egy részük átalakul úgynevezett memória sejtekké (ezeknek semmi köze nincs az emlékezetünkhöz!). Ha a kórokozó később megjelenik, akkora memóriasejtek felismerik az antigénjét, és újra elkezdnek osztódni, és az így létrejövő aktív immunsejtek elpusztítják a kórokozót.

[link]

Az immunrendszer nem a vírust ismeri fel és támadja meg, hanem a vírussal megfertőződött sejtet, mert az már nem a szervezet sejtje, meg van változva a genetikai anyaga, olyanná válik, mint egy idegen sejt.

Tehát az immunrendszer ezeket a sejteket pusztítja el, és ezekből a hulla sejtekből lesz aztán a trutyi (genny, takony).

Mi az, ami egy agy nélküli, sejt nélküli, halott dolgot mozgat?

-Saját maga nem tud mozogni, a környezete sodorja ide-oda.

Egyáltalán honnan szerzi az energiát hozzá?

-A környezetből veszi fel, de mint kinetikus energia, nem mint potenciális, amit aztán önmaga alakítana át mozgássá.

Mi az a dolog, ami megmondja neki, hogy tapadjon rá a sejtfalra, és nyomja bele a saját DNS-ét?

-Semmi nem mondja meg neki, mint ahogy az oxigén molekulának sem mondja meg semmi, hogy tapadjon meg a vason és rozsdásítsa el. Véletlenül jó helyre kerül és ott kémiai reakció TÖRTÉNIK. Maga a vírus nem csinál semmit, a dolgok csak történnek vele.

Mi az, ami odavonzza?

-Nem vonzza oda semmi, csak statisztikusan x ütközésből néhány ütközés pont jó helyen és szögben történik, pont mint egy kémiai reakciónál.

És a szervezet ezt a micsodát miért tartja ellenségnek?

-Mert a természetes szelekció útján azok az egyedek szaporodtak nagyobb eséllyel, amelyek a vírusokat ellenségnek tekintették.

Honnan tudja hogy ellenség?

-Sejten belül egyes enzimek felismerhetik az idegen anyagot, sejten kívül pedig a többi sejt érzékeli, hogy gond van a fertőzött sejttel.

Hiszen mi bennünk is vannak ugyancsak ilyen kis micsodák, amiket mi magunk termelünk, azok sem gondolkoznak, mégsem támadja meg őket a szervezetünk. Miért?

-Szelekciósan nem előnyös, ha a szervezet a saját anyagait támadja, ezért nem fejlődtek ki olyan enzimek. Fölöslegesen semmi sem alakul ki, vagy ha véletlenül mégis, akkor hamar eltűnik.

A vírust miért tartja ellenségnek a szervezet? Mi az, amiről felismerik a sejtek, hogy az adott vírus ellenség?

-Fentebb leírtam.

És ha rögtön nem ismerik fel, akkor mi az a dolog, ami "megtanítja" a szervezetünknek, hogy az adott vírus egy ellenség, amikor az adott sejt azóta már rég meghalt? Talán van emlékezetük a kis fehérvérsejtjeinknek?

-Ha nem is a klasszikus értelemben véve van emlékezetük, de igen, megjegyzik. Lásd: memóriasejtek.