Az acél úgy készül, hogy hozzáadják a szenet és nem kivonják ugye?

Wiki:

Az acélgyártás elsődlegesen oxidáló ! jellegű folyamatokból áll (ellentétben a nyersvasgyártással, ami redukáló jellegű). A betét felmelegítésétől kezdve a frissítési ciklus végéig tart a vasfürdő elemeinek oxidációja (kiégése). Főleg azok az elemek kezdenek kiégni, amelyeknek nagy az oxigénhez való affinitása (Si, Mn, P, C !).

Edzés, hőkezelés során hozzáadás is lehet.

"A cementálás során a munkadarabot széntartalmú közegben izzítják, melynek során nagy karbontartalmú ausztenit vagy cementit képződik a felületi rétegben."

[link]

Az acélgyártás lényeges,fontos eleme az oxidáció. Az folyékony acélban képződő szén-monoxid buborékok tisztítják az acélt. Kisöprik a zárványokat, és az oldott gázokat, és keverik, homogenizálják az acélt. Ezt a tisztítási folyamatot a szakzsargon főzésnek, vagy fövetésnek nevezi. A Siemens-Martin eljárásnál egyéb funkciója is van.

*

Kisebb öntödékben, ha indukciós kemencével dolgoznak a fövetés elmarad, helyette argonnal, esetleg nitrogénnel öblítik át az acélt. Ha növelni kell a karbontartalmat, és nem áll rendelkezésre megfelelő nyersvas, a kemence aljára kokszot, vagy faszenet tesznek, erre rétegezik rá a vashulladékot. De ez bizonytalan, kényszermegoldás. Ritkán alkalmazzák.

*

#3 Amit írtál igaz. De a cementálás nem az acélgyártásra, hanem az acélalkatrészek gyártására jellemző. Magyarul bár kohászati folyamat, de inkább a gépészek asztala.

A kérdésben azt írtad: " láttam mindkét variációra anyagot,"

Tegyük tisztába!

A Nagyolvasztóban (kohó) nyersvas készül, vasérből, kokszból, és mészkőből. - Szén "hozzáadás".

-

Az acél nyersvasból, és hulladékból készül a szén kiégetésével. - Szén "kivonás".

Szóval nem mindegy, hogy nyersvas, vagy acélgyártásról van szó. Az sem mindegy, hogy a Gizikét, vagy a gőzekét simogatod (:D).

Az acél név alapvetően jóval alacsonyabb széntartalmat feltételez, mint a nyers öntöttvas. Persze az acélnak is van sok fajtája, a szénacélok (csak szén az ötvöző) kisebb széntartalmú változatai nem edzhetőek, a magasabbak (0,2-0,6%) igen.

Ezért, ha az kell, hogy belül szívós, kívül kemény anyagot kapjunk, akkor jön a külső kéreg szénben dúsítása (cementálás), hogy a külső réteg edzhető legyen, de a belső ne.

De ez már nem acélgyártás, ez már valamilyen termék gyártása.

(Most ne keverjük ide az egyéb kéregedzési eljárásokat, mert a téma a széntartalom).