Hallott valaki Pataky a "fejszámolóˇ-ról?

Pataki Ferenc fejszámolóművész 1920. január 20-án született Dombóváron. 1939-ben érettségizett a Királyi Katolikus Esterházy Miklós Nádor Főgimnáziumban. Két és fél évig munkaszolgálatos volt a második világháború idején. A háború után három évig orosz hadifogságban volt, ahol fakitermeléseken dolgozott. Különleges képessége már 3-4 éves korában megmutatkozott. Ötéves korától, mint csodagyerek Budapesten a Lakner Gyermekszínházban szerepelt vasárnap délelőttönként. 1952-ben letette az artista vizsgát és különböző kultúrházakban, iskolákban lépett fel. Igen rövid idő alatt megtanulta (5-5 nap) a német, angol, orosz, svéd nyelvet alapfokon. Meghívásra fellépett a Szovjetunióban, Svédországban, Angliában, az NSZK-ban, dolgozott varietékben és a televízióban is. Bár eredeti foglalkozása kalapos, de az ötvenes években az egész ország fejszámolóművészként ismerte és szerette meg. Fejben többjegyű számok összeszorzását végezte közönség előtt, olyan előadóművészként volt közismert, aki a tudást humorral ötvözve adta elő. [1] Közönségét elkápráztatta gyorsaságával. A mutatvány úgy történt, hogy a közönség mondott két- és három- vagy többjegyű számokat, amelyeket az "előadóművész" azonnal fejben kezdett összeszorozni, és diktálta a végeredmény számjegyeit egyenként, hátulról kezdve. A nyolc-tízjegyű számok összeszorzása, osztása, sem okozott gondot neki, és eljutott addig, hogy tizenkét-tizennégyjegyű számokból vont köbgyököt viszonylag igen rövid idő alatt.

Mivel akkoriban a gyerekek az iskolában a szorzást egymás mellé írt számokból kiindulva, a részszorzatokat egymás alá írva, a végeredményt pedig az eltolt számsorok összeadásával kapták meg, a Patakit ellenőrzőknek sokkal lassabban ment a számolás, főleg, hogy akkor még számológépek sem léteztek erre a célra.

A fejben számoláshoz arra van szükség, hogy az ember rövidtávú emlékezete vagy munkamemóriája tágasabb legyen, mint az átlagemberé, és hogy ismerje a szorzásnak egy másik, könnyebben vizualizálható, és így könnyebben megjegyezhető módját. Ez a módszer magyarázza, miért adta meg Pataki a végeredményt hátulról és egyesével. Megjegyzés: nem biztos, hogy a rövidtávú emlékezet csak a vizuális emlékképekre támaszkodik, hiszen az ember ilyenkor néha hangosan is gondolkodik és a látvány hangképének "visszhangjára" számítva növeli meg az emlékezeteben tartás idejét.

Más fejben szorzó magyar tehetségek is ismertek, például Gerő Zsolt, de a társadalom és az iskola is ahelyett, hogy ezt a módszert tanítaná és az emlékezetet fejlesztené ezzel az eszközzel is, inkább a számológépek használatát támogatja és engedi, aminek következtében már a pénztárosok a pénztárnál nem tudják kiszámolni a fizetendő végösszeget, ha a kassza nem működik. Az emberi készségek visszafejlesztésének ez a példája nem egyedülálló, igaz nem nevezhető szándékosnak, de véletlennek sem.

Megjegyzendő, hogy a szorzásnak nincs térben végezhető műveleti formája, vissza kell vezetni összeadásra, ami hosszadalmas, ezért a szorzótáblát kívülről kell minden iskolásnak megtanulnia, legalább az egyjegyű számok mértékéig. Emellett vannak nevezetes, könnyen memorizálható szorzatok is, amelyeket szintén fel lehet ilyen célra használni. A másik módszer a résszorzatok memorizálása és felhasználása. Ismét másik módszer a hatványok alapján történő kiegészítő műveletek. Lásd a fejszámolóművész cikket.

A fejszámolás szorzás esetében úgy könnyebb, ha az ember az összeszorzandó számokat egymás alá írja:

Pl.

49

73

vagy általánosan

AB

CD

A lépések a következők:

Megszorozzuk B-t D-vel, és az eredmény utolsó számjegyét megjegyezzük 27 - 7 (M)

Ezután keresztbeszorzunk eképpen: A x D plusz B x C plusz a maradék első tagja M(2)(vagyis fejben elvégezve 77, amelynek az utolsó számjegyét (7) a maradék elé téve megjegyezzük (77).

Most összeszorozzuk az A-t a C-vel és hozzáadjuk az új maradékot (7), amim 35-öt ad, és ezt a meglévő maradék elé biggyesztjük.

3577

forrás: wikipédia

Igen! Egy iskolai fellépése alkalmával én voltam a segédje, azaz én a táblán szoroztam 4 jegyűt 4 jegyűvel, ő meg háttal állva mondta az eredményt.

Láttam vele TV-ben egy kísérletet, tulajdonképpen egy orvosi vizsgálat.

Eszerint mondanak 10 4-5 betűs szót olyan ritmusban, hogy van idő fejben megismételni, aztán jön a következő.

Átlag olyan 5-7 a jó válasz, Pataky se jobb ebben.

Azután: 10db 4 jegyű szám, a ritmus, mint az előbb, de azok olyan hosszúak, hogy szünet nélkül jönnek..

Pataky: 6-ot azonnal elsorol, aztán mondja a 8.-at, kis gondolkozások után összevissza ugyan de elsorolta az összes hiányzót, de tudta hányadik volt a sorban.

Ennyi jutott eszembe.. Kora? 1958-ban lehetett 40 éves.

Üdv: StMiklos

mennyi öreg szaladt itt össze :)

(kb. hatodikos lehettem, amikor a mi iskolánkban is fellépett :)

én 17 vagyok, de nagyon megtetszett ez a téma!

Bár még sosem hallottam a művészúrról, se a különleges módszerről amit az egyik válaszadó írt. hihetetlen:)

szuper:D