Hogy lehet, hogy a gravitációs gyorsulás egyáltalán nem függ a kisebb tömegű testtől?
Van pl. egy légréteg nélküli Föld tömegű bolygó. Ha azon leejtünk egy tollat, akkor a tollra ható erő (f*mb*mt)/r^2. De ha egy kamion nagyságú ólomtömböt ejtünk le, akkor ez az érték nyilván nagyobb lesz, hiszen a bolygó tömegét (mb) nem a toll tömegével (mt), hanem a hatalmas ólomtömb tömegével szorozzuk. Ha belegondolunk, akkor két kistömegű tárgy sokkal kevésbé vonzza egymást, mint két hatalmas tömegű. Ebből következik, hogy a nehezebb tárgyak gyorsabban esnek, csak az elhanyagolható. Csak kegy példa: ha van egy "x" és egy 0,1*x tömegű tárgy, akkor azok a tömegvonzás miatt elkezdenek közelíteni egymáshoz. De, ha a kisebb tömegű tárgy tömegért megnöveljük 0,8*x-re, akkor nyilvánvaló, hogy gyorsabban fognak haladni egymás felé. Ebből is látszik, hogy az állításom jogos.
Egyik ismerősöm azt mondta, hogy bármekkora is a kisebb tárgy tömege, a gravitációs gyorsulása ugyan akkora, mert a képletben a tömeg kiesik. Nektek mi a véleményetek erről?
"De ha egy kamion nagyságú ólomtömböt ejtünk le, akkor ez az érték nyilván nagyobb lesz..."
Persze, milliószor akkora gyorsító/grav. erő fog hatni a milliószor akkora tömegre, tehát a gyorsulás ua lesz.
a = F/m = 1000000*F / 1000000*m
Nekem ez a véleményem:
Legyen három tested: A,B,C.
Legyenek a tömegei rendre ma, mb, mc.
Kövessük a te elméletedet, úgy, hogy először A és B van a rendszerben, majd A-t kicseréljük C-re. Mivel a gravitációs erő függ a testek távolságától, nézzünk egy adott távolságot, legyen ez R! (Felfoghatod úgy is, hogy R távolságban elengedjük őket és a kezdeti gyorsulást nézzük, de egyébként tetszőleges R érték melett igaz, csak a lényeg hogy azonos távolságokban nézzük), hanyagoljunk el minden mást.
Amikor A és B van:
A-ra ható erő: G*ma*mb/R^2
B-re ható erő: szintén G*ma*mb/R^2
Ebből a gyorsulások:
A-ra ható gyorsulás (Az A-ra ható erő osztva annak ma tömegével): G*mb/R^2
B-re ható gyorsulás (Az B-re ható erő osztva annak mb tömegével): G*ma/R^2
--------------
CSeréljük most ki az ma tömegű A testet az mc tömegű C testre:
C-ra ható erő: G*mc*mb/R^2
B-re ható erő: szintén G*mc*mb/R^2
Ebből a gyorsulások:
C-ra ható gyorsulás (A C-re ható erő osztva annak mc tömegével): G*mb/R^2
B-re ható gyorsulás (A b-re ható erő osztva annak mb tömegével): G*mc/R^2
Vagyis jelen esetben a kicserélt testre ható gyorsulás nem változott, a másikra ható viszont igen!
---------
Konklúzió:
"De, ha a kisebb tömegű tárgy tömegért megnöveljük 0,8*x-re, akkor nyilvánvaló, hogy gyorsabban fognak haladni egymás felé." ->> Ez mint láttuk, -félig- igaz, az egyik test gyorsulása nem változik, a másiké igen, ha mc>ma, akkor a B tömeg gyorsulás valóban nagyobb lesz.
"Egyik ismerősöm azt mondta, hogy bármekkora is a kisebb tárgy tömege, a gravitációs gyorsulása ugyan akkora, mert a képletben a tömeg kiesik" -->>> Ez szintén igaz: ha az egyik tárgya kicseréled egy más tömegűre ( kicserélheted a nagyobbat is), akkor a két tárgy gyorsulása ugyan akkora lesz.
"Ha azon leejtünk egy tollat, akkor a tollra ható erő (f*mb*mt)/r^2. De ha egy kamion nagyságú ólomtömböt ejtünk le, akkor ez az érték nyilván nagyobb lesz, hiszen a bolygó tömegét (mb) nem a toll tömegével (mt), hanem a hatalmas ólomtömb tömegével szorozzuk" ->> Ez szintén igaz, de a két testre ható gyorsulás ugyan akkora lesz, mivel, ahogy a baraátod is mondta, az erő arányos a tömeggel, a gyorsulás pedig arányos az erővel és fordítottan a tömeggel, vagyis pont kiesik a tömeg, amikor gyorsulást számolsz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!