60mV-ot termelek?
szerelgetés közben vettem észre, hogy milor megfogom a multiméter 2 vezetékét (egyiket bal kézzel, másikat jobb kézzel) feszültség mérés állásban 2v-os határral, kiírta, hogy 0,060. Természetesen, mikor elengedtem nem mutatott semmit, de mikor ismét megfogtam, megint 50-60mV. Ezek szerint én áramot termelek ilyen feszültségen? vagy (bár nem lakunk rádió adó közelében) befogtam valami jelet, és azt adom le DC-ben? Sajnos AC-ban nem tudom megnézni, mert ott csak 10-ed voltokat mutat, a legkisebb méréshatár is 100V
Akkor mi a helyzet? Az ötleteket és válaszokat előre is köszi!
Megismételtem a kísérletet. Laza izomzattal 18-20 mV, megfeszített izmokkal 50 mV-ot tudtam produkálni.
Jobb kéz a pozitív, de ha bal kezem feszítem, és a jobbost lazítom a polaritás megfordul.
3-nak:
Elő kellene venni újra a fizika könyvet. (Egyszerűsítve: az áram két különböző potenciálú hely összekötésekor folyik, melynek nagyságát befolyásolja a potenciál különbség, ill. az összekötő vezető áram korlátozó tulajdonsága. (Ellenállásnak hívják, értékét ohmban mérik.)
A jelenség alapegyenletét az ohm törvény írja le. (R=U/I)
Feszültség különbség a természetben spontán módon is "létezik" az élet számos fizikai területén. Pl. pl. gyümölcsbe (almába) szúrt, két különböző fém (pl. réz. ill. vas drót), ugyanezeken a drótokon pl. csészében lévő ecetes vízben is feszültség mérhető. A lényeg, hogy a folyadék (elektrolit) ne legyen semleges kémhatású.
Az ilyen megoldásokat igen régóta alkalmazzák a gyakorlatban is, ez a lényege a galvánelemeknek is. A legismertebb galvánelem-típust, a Leclanché-elemet Georges Leclanché dolgozta ki, cink henger és szénrúd elektródokkal, praktikus okokból (kifolyás ellen) az elektrolitot zselé szerűen elnyeletve és szénrudat barnakőporral veszik körbe. Az ilyen eszköz ("elem") névlegesen 1500 mV-ot "termel". (Kialakításakor kicsit több a feszültség különbség, az elhasználódás során ez az érték csökken.
Már miért ne lehetne feszültséget termelni? :D
Feszültséggenerátor
Áramgenerátor
Két alapvető villamosságtani alkotóelem...
9-nek
Nézzük, mit is ír erről a Wikipédia?
"Az áramgenerátor a villamos áramforrások egy speciális változata, amely állandó áramot hoz létre a kimeneti kapcsokra kötött terhelésen.A gyakorlatban a valós áramgenerátorok elektronikus kapcsolások, melyek addig viselkednek ideális áramgenerátorként, amíg a beállított kimenő áram, a terhelés pillanatnyi értékén a bemenetre kapcsolt FESZÜLTSÉGGEL fenntartható.
A feszültséggenerátor ideális feszültségforrás, a villamos áramforrások egy speciális változata, amely állandó potenciál-különbséget hoz létre a hálózat két pontja között, azaz feszültséget kényszerít az áramkör két kapcsára.A gyakorlatban feszültséggenerátornak tekintjük a használt áramforrásokat abban a működési áramtartományban, amelyre készültek. Amennyiben ez nem igaz az áramforrásra, azt jelezzük külön annak megnevezésében, például áramgenerátor.
A valós áramforrásokat felfoghatjuk egy ideális feszültséggenerátor, és egy ellenállás soros kapcsolásának. Az ideális feszültséggenerátor belső ellenállása egyenlő nulla. Ekkor a kapocsfeszültsége megegyezik a generátor feszültségével."
Mind a két esetben áramkör egy paraméteréről van szó, a kívánt paraméter optimalizálása érdekében, közel idealizált eseteket feltételezve.
A villamossággal kapcsolatban gyakran utalnak vízhálózati paraméterekre. Analógiaként itt is felvethető egy csőszakasz, amelyben víz áramlik. Lehet elvárás az, hogy a VÍZNYOMÁS legyen állandó, de lehet az, hogy az áramló víz térfogata legyen időegységenként állandó. Egy rendszer két paraméteréről van szó, mint az elektromos analógiánál is.
A vízáramláshoz nyomás különbség, az elektron áramláshoz potenciál különbség szükséges, két adott pont között.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!