Szerintetek a Neodymium-mágnes tényleg csökkentheti a fogyasztást az autóknál? Itt egy link ahol van leírás szerintetek lehetséges?

"A ******* egy kb.4x 3 x 3 cm-es termék. Két félrészböl áll. A müanyag tokban

1-1 darab Neodimium szupravezetö (NdFeB37) található, 50.000 gaussz

mágneseröséggel (ez megközelítöen 100 x erösebb, mint a hagyományos

mágnes). A két félrészt szemben egymással ráhelyezzük az üzemanyagcsöre (lásd

a lenti ábrákon) és rögzítöszalaggal rögzítjük.

E termék nem más, mint mágneses rezonátor. Felszerelése után, az erös mágneses tér hatására a benzin-,

gázolaj- vagy éppen a PB vagy földgáz- molekula-láncok apróbb részekre bontva tökéletesebben keverednek az

oxigénmolekulákkal, s az üzemanyag nagyobb hatékonysággal ég el."

Kedves kérdező! Ezt már megcáfolták, de azért sokan próbálnak hasznot húzni a hiszékenyekből (ami egyébként csalás, és a törvény bünteti).

A leírás - fogalmazzunk finoman - nincs tudományosan megalapozva.

Addig rendben van, hogy erős mágnéses térbe helyezzük szegény szénhidrogén-molekulákat. Azonban ha két mágnest veszünk, ott nem lesz mágneses rezonancia. Lesz köztük homogén, időben állandó mágneses tér, de több nem. Tehát ebbe száguldanak be a molekulák, ám itt legfeljebb annyi történik, hogy saját mágneses momentumuk miatt beállnak a térerősségnek megfelelő irányba. Ez eddig szép és jó, ám amint elhagyják ezt a teret, újra össze-vissza fognak rendeződni, mivel a szénhidrogéneknek nem szokásuk, hogy tartósan felmágneseződjenek.

Egyébként pedig egy jól ismert tény félremagyarázásáról van szó: az üzemanyag nem folyadékként, hanem elporlasztva kerül az égéstérbe, az égés pedig a folyadékcseppek felületén megy végbe. Minél kisebbek a cseppek, annál nagyobb lesz az egységnyi üzemanyag-térfogathoz tartozó felület, annál gyorsabb és eredményesebb lesz az égés (ugyanannyi idő alatt több üzemanyag ég el, több munkát végez a motor, nagyobb lesz a teljesítménye). Épp ezért munkálkodnak a gyártók a porlasztás javításán.

Első ránézésre úgy tűnik, ez a ketyere is ezt teszi, csak van vele egy kis gond: ha a szénhidrogén-láncokat rövidebbre tördeljük, akkor gyakorlatilag földgáz lesz a benzinből (na jó, nem ilyen egyszerű, de így lehet leírni). A porlasztás attól még lehet ugyanolyan rossz.

Nem mellékesen a szénhidrogének rövidebb láncúra való széttörését használja a vegyipar: krakkolásnak hívják az eljárást. És az nagyon nem így néz ki...

Szerintem a jelenleg bedőlő óriás autógyárak milliókat fizetnének azért ha egy ilyen egyszerű találmánnyal lényegesen javítható lenne a teljesítmény.

De valahogy mégsem szériatartozék egyetlen autóban sem az ilyesmi. Ilyenkor én elkezdek gyanakodni.