Mitől függ hogy kelvint, vagy celsiust kell használni számításokban?

A Kelvin az abszolút hőmérséklet, amelyet a tudományban és az alacsony hőmérsékletek fizikájának tanulmányozásakor használunk. A Celsius ugyanolyan osztatú, csak nagyjából 273 fokkal magasabb a nulla pontja, elsősorban a hétköznapi életben használjuk.

Mindenhol a kelvint kell -aminek nagy T a jele-, mert az ideális gázok térfogata (állandó nyomáson), illetve nyomása (állandó térfogaton) ezzel arányos. Kivéve a Gay-Lussac törvényeket, ahol a gáz 0°C-fokon mért térfogata és nyomása van a képletekben, így ott a hőmérsékletet is celsiusban kell behelyettesíteni, erre utal a kis t betű, és ezért kell mellé az 1/273. Gay-Lussac I. törvénye: V=V0*(1+t/273°C), és itt a t-t azt celsiusban kell behelyettesíteni, és a V0 (vé-null) pedig a gáz 0°C-on mért térfogata, V pedig a t°C-on a térfogat. Gay-Lussac II. törvénye: nagyon hasonló képlet, csak a térfogatok helyett nyomás szerepel: p=p0*(1+t/273°C), és ugye p0 az itt a 0°C-on mért nyomást jelenti, p, meg azon a hőmérsékleten a nyomás, ami a t.