Lassabban vezeti a hőt az az alumínium rúd aminek az átmérője egy szakaszon vékonyabbra van esztergálva ahhoz képest amelyiken nincs ez?

Bizonyos szempontból hasonló az elektromos ellenálláshoz, és igen, függ a keresztmetszet területétől is.

A vékonyabb szakasz lassabban vezeti a hőt, kisebb a hőáram ugyanolyan hőmérsékletkülönbség hatására.

Jó az áramos hasonlat! Az áram sem terjed (halad) lassabban a vékonyabb vezetőben. A terjedés sebessége azonos anyagi minőség esetén állandó. Csak az áteresztési keresztmetszet különbözősége miatt több vagy kevesebb elektron, ill. több vagy kevesebb hőmennyiség tud átáramlani adott keresztmetszeten.

Mondok egy példát, hogy ne legyek félreérthető:

Ha kellően nagy hőkapacitású hőforrásod (forró nagy vaskályhád) van, és ehhez hozzányomsz egy 1 cm és egy 2 cm átmérőjű alumínium rudat, amelyeknek a túlsó végét te fogod, a kísérleti hibahatáron belül, egyszerre fogod eldobni mindkettőt.

Most végy 2 darab kétcentiset, de az egyiket a felénél egy szakaszon esztergáld 1 centisre adott hosszon. Ez utóbbi rudat, ha a kísérletet megismétled, később fogod eldobni, mert a bemaródás nem enged át akkora hőmennyiséget, hogy ugyanúgy fűtődjön a bemaródás utáni rész.

A hő amúgy nagyon érdekes dolog, mert vele kapcsolatban van egy intenzív mennyiség és egy extenzív mennyiség amit mérni tudunk.

Az intenzív (kiegyenlítődő) mennyiség a hőmérséklet. Az extenziv (összeadódó) párja a hőmennyiség.

Képzeld el a következőt:

Van egy forró és egy hideg kockád, és a kettő közé beszorítasz egy fémpálcát, hogy mindkettőhöz jól érintkezzen. Szép lassan a hőmérséklet ki fog egyenlítődni a fémpálcán keresztül. Ha a pálcát átrakod kicsit odébb, ugyanez történik.

Ha most az első és a mostani helyre is beteszel egy-egy pálcát (tehát kettőt), akkor mindkettő vezetni fogja a hőt, két külön hőáram lesz. Ha a két rudat összeragasztod egymás mellé, mintha egy darab lenne, csak dupla keresztmetszettel, attól nem változik semmi.

Tehát a nagyobb keresztmetszet nagyobb hőáramot biztosít ugyanolyan feltételek mellett. :)

"Ha kellően nagy hőkapacitású hőforrásod (forró nagy vaskályhád) van, és ehhez hozzányomsz egy 1 cm és egy 2 cm átmérőjű alumínium rudat, amelyeknek a túlsó végét te fogod, a kísérleti hibahatáron belül, egyszerre fogod eldobni mindkettőt."

Itt jön képbe a hővezetőnek a hőkapacitása.

Példa elektromos analógiával:

Ugyanarról a feszültségről fele akkora kapacitású kondenzátor kétszer akkor ellenálláson ugyanannyi idő alatt töltődik fel egy adott feszültségre.

:)

It arról van szó, hogy a vékonyabb nehezebben vezeti ugyan a hőt, de mivel a hőkapacitása is kisebb, ugyanolyan hamar át fog forrósodni, mint a vastagabb. A két dolog kompenzálja egymást.

[link]

[link] i_tényező

[link]

stb. :)